Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)

A ciprusi archaikus terrakotta-műhelyek kérdéséhez

A CIPRUSI ARCHAIKUS TERRAKOTTA-MŰHELYEK KÉRDÉSÉHEZ A Szépművészeti Múzeum tíz évvel ezelőtt egy ismeretlen lelőhelyű agyag szo­brocskát vásárolt (7-9. kép), 1 amelynek párhuzamai arrról tanúskodnak, hogy Cipruson készült. 2 A tömör, alul talppá kiszélesedő törzsű figurát szabad kézzel, ún. "hóember"­technikával formázták meg, 3 vagyis a kissé hátra hajló, hengeres testhez utóbb gyúrták hozzá az arcot, a hurka alakú karokat, a kézben tartott zeneszerszámot, valamint az ékszereket. A mellábrázolás alapján nőalakot megjelenítő szobor fejfedője - amelyet olykor turbánnak szoktak nevezni 4 - sok változatban ismert az archaikus (Kr.e. 750/725­475) ciprusi kő- és terrakottaszobrokról. 5 Férfiak és nők egyaránt viselték széltében a sziget mindkét, keleti és nyugati felében/ 1 A zenészfigura mindkét fülén kagyló for­mában elrendezett csüngők vannak, amelyek különleges formájuk után a fül-sapka (ear­Ezúton mondok köszönetet Dr. Pavlos Flourcntzosnak es Dr. Vassos Karageorghisnak, hogy lehetővé tették számomra a kutatást a Ciprus Múzeum raktárában. 1 Ltsz.: 84.243. A.; m.: 17,2 cm; a törzs átm.: 2,2-2,5 cm; a talp átm.: 3,7 cm. Sárgás rózsaszín agyag, rajta fehér fedőréteg, a fejen fekete festés (?) nyomok. Az orr és a kézben tartott tárgy sérült. 2 Vö. pl. Encyclopédie photographique de l'art II, Paris 1936, 147, c. kép; Cat. Ancient Cypriote Art, Athens 1975, 64. (m.: 20,5 cm), 71. és 76.sz. 3 A szobroknak először a hengeres testét készítették el, majd azt a felső végén, a fejnél meghaj­lították. A testet agyag lappal borították, amelynek végeit kezekké formálták. Végül a részletek kidol­gozása, ill. agyag pasztillával való felerősítése után a díszítő bekarcolások s a kiégetés következett. Az utolsó mozzanat a mattfestés volt. A "hóember" (snow-man) technika kifejezést J.L. Myrcs vezette bc, Handbook of the Collection of Antiquities from Cyprus, New York 1914, 338 skk; a hóember-technika és az idol-plasztika kapcsolatáról 1. Gjerstad, E., The Swedish Cyprus Expedition IV: 2, Stockholm 1948, 125­128. Ez a készítési mód a kypro-archaikus korban, különösen a 6. sz.-ban volt népszerű a koroplasztcszck körében, vö. Karagcorghis, V., The Terracottas, in La nécropole d'Amathonte, tombes 113-367, Nicosie 1987, |a továbbiakban = Terracottas] 1; továbbá 1. Yon, M., in Cypriote Terracottas, Proceedings of the First international Conference of Cypriote Studies, (eds. Vandcnabccle, F., Laffincur, R.) Brussels-Liege 1991, [a továbbiakban = Cypriote Terracottas] 242-3. 4 A fejet körbevevő, fölül gyakran lyukas, kendőszerű viselet nem korlátozódik Ciprusra: mind Görögországból, mind Magna Gracciáből széltében ismertek 6. századi ábrázolásai. 5 A fenti típusú fejfedő a 7. sz. végétől válik gyakorivá a ciprusi agyagszobrokon. Egyik legko­rábbi ábrázolását Samosról ismerjük, cgy Kr.c. 8. sz. utolsó negyedében készült harangszoknyás idolról, Dichl, E., AA (1964) 511-12, 6. sz., 7. kép ("der schmale Kopf trägt eine dicke Wulstbindc"). A me­zopotámiai ábrázolásokon már a Kr.c. 3. évezredben megjelennek hasonló fejfedők, (vö. Strommcngcr, E., BAM 1 (I960) 40; Opificius, R., Das altbabylonischc Tcrrakottarclicf, in Ergänzungsbände zur Zeit­schrift für Assyriologie und Vorderasiatische Archäologie, Band 2, 1961, 27; Barrelét, Th., Figurines en terre cuite de la Mésopotamie antique, Paris 1968, 143; a Kr.e. 7-6. századból viszont nem ismerek rájuk példát. 6 A sziget etnikai és kulturális megosztottságáról 1. Gjerstad, i.m. 428-31; az irodalmi forrásokról, uő., OpArch. 3 (1944) 107-123. Az archaikus kori viszonyokról 1. Rupp, D.W., in Western Cyprus: Con­nections. An Archaeological Symposium Held at Brock University, St.Cathrines, Ontario, Canada, March 21-22, 1986. (cd. Rupp, D.W.), SIMA LXXVII, Gothenburg 1987,152-61.

Next

/
Thumbnails
Contents