Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)
Sesonk trónörökös, Ptah főpapjának naophorosz szobra
azonosította. 27 Sesonk herceg azonban sohasem foglalhatta el a trónt, mivel az Ápisz temetkezést követően, még atyja életében hamarosan elhalálozott. így a trón egy fiatalabb hercegre, Takelotra szállt. 28 A szobor további története szempontjából nem mellékesek megtalálásának körülményei. Mariette a Szerapeumban folytatott ásatásainak kezdetétől állandó vitát folytatott az egyiptomi hatóságokkal a feltárt leletanyag tulajdonjogáról. 29 1851. szeptember 12-én kelt sürgönyében az egyiptomi külügyminiszter a következőkről tájékoztatja a francia konzult: "... az alkirálytól most kaptam utasítást arra vonatkozóan, hogy minden Mariette úr által talált műtárgyat át kell adni a hatóság képviselőinek...". 30 A huzavona az ásatási engedélyek megszerzését is hátráltatta. Mariette-t 1852. február 12-én értesíti a francia konzul arról, hogy folytathatja a feltárásokat. 31 Február 15-én kezdi meg kutatásait a "Kis földalatti galériákban" és jelentős leletanyagra számít. 32 1852. március 20-án egy bizottság keresi fel, de csak azokkal a korábbi feltárásokból származó tárgyakkal foglalkozik, melyeket az ásató Franciaországba szeretne küldeni. 33 Június 2-án hevenyészett lista készült a február óta felfedezett emlékekről: "Ezek a tárgyak az egyiptomi kormány tulajdonát képezik, amely most követeli átadásukat. Bonnefoy 34 körülbelül azt adott oda, amit akart." 35 Műtárgyunk szempontjából a következő döntő dátum 1852 novembere: "...november hónap folyamán újabb leletanyagot kellett beszolgáltatnom az egyiptomi kormány részére... Ezután az egyiptomi kormány békülékenyebbnek mutatkozik. Mindabból, amit naponta felfedezek, semmit sem követelnek már és a tárgyak elkobzása úgyszólván megszűnt. 1854 szeptemberéig, Franciaországba való visszatérésem időpontjáig, a Szerapeumban végzett ásatások tehát megszakítás nélkül folynak." 36 Sesonk szobrát tehát az 1852. február 15. és március 15. között folyatott ásatások során találta meg Mariette az ún. "Kis földalatti galériákban". Az 1857-ben megjelent beszámolójában erről így ír: "...egy szerapeumi szobor, amely Sesonk hercegünket ábrázolja, arról tájékoztat, hogy egy Keromama nevű királynő fia volt...". 37 Utalás történik a 23.sz. képtáblára, ahol azonban nem az általunk ismert naophorosz látható, hanem egy kockaszobor, amely Hui memphiszi kormányzó nevét viseli. 38 A szöveg és a képtábla közötti eltérés oka nem ismert. A rendelkezésre álló adatokból csak az 27 Mariette, A., Le Sérapéum de Memphis, Paris 1857, 18; Uő., Le Sérapéum de Memphis I, (Maspero, G. gondozásában), Paris 1882, 158-159. Állítását több kutató is átvette, vö. Darcssy, G., RT1>5 (1913) 142; Pctrie, i.m. 227-28; Drioton, E. - Vandier, J., L'Égypte, Paris 1962 4 , 529, (l.j.) (bár közli, hogy atyja előtt halt meg, II. Takclot társuralkodójaként említi) ill. 567. 28 Sesonk halálának időpontja i.e. cca 852 és 850 köze eshetett mivel atyja, II. Oszorkon i.e. cca 850-ben hunyt cl. Vö. Kitchen, i.m. 193 (§ 155), 326 (458.J.). 29 Mariette, (1882), 33, 60, 68, stb. 30 Uott., (1882) 109-110 (Appendice D). 31 Uott., (1882) 56. 32 Uott., (1882)56. 33 t/o/r., (1882) 65. 34 Mariette személyi titkára volt, uott., (1882) 42. 35 Uott., (1882) 69-70. 36 Uott., (1882)71. 37 Uott., (1857) 18; uott., (1882) 159. 38 A szobor a Louvre tulajdonába került, vö. Picrrct, P., Musée du Louvre. Catalogue de la Salle Historique de la Galerie Égyptienne, Paris 1873, 16-17, 27.sz. (ltsz.: N.519); PM III 2 , 785.
