Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)
A Grafikai Osztály új szerzeményei
ÚJ SZERZEMÉNYEK A GRAFIKAI GYŰJTEMÉNYBEN 1988-1993 A Grafikai Gyűjtemény 1993. május 28. és augusztus 29. között rendezett kiállítása az elmúlt öt év új szerzeményeit mutatta be (vö. SzMKözl. 72, 1990, 87-88). Terveinknek megfelelően az 1986-ban létrehozott XX. századi Alapítvány segítségével elsősorban a klasszikus modern művészek alkotásainak sorozatát igyekeztünk kiegészíteni. Tekintettel az újonnan szerzett grafikák és rajzok némelyikének nagy méretére, valamint a sorozatmunkák együttes bemutatása érdekében a Thoroezkai Wigand Ede ( 1869-1945), a magyar szecesszió egyik kiemelkedő képviselője által tervezett századfordulós kiállítótermen kívül a múzeum barokk csarnokának évtizedek óta folyosóként szolgáló részét is igénybe vettük. így az elmúlt öt éves időszak mintegy 600 új szerzeménye közül a látogatók ezúttal 160 rajzot, grafikát és fényképfelvételt láthattak. A kiállítóterem adottságai csak a hagyományos, kötött műtárgyrendezést teszik lchetó'vé, ezért az anyagot zárt műfaji és kronológiai csoportokban mutattuk be; együtt tartottunk olyan egységeket is, amelyeket megszerzésük módja vagy alkalma köt össze (csere a drezdai Grafikai Gyűjteménnyel, a havannai Képzőművészeti Szövetség, illetve Anna Margit ajándékai). A kiállítás egyik meghatározó részét a múzeum gyűjtési körének kiterjesztésével 1987-ben létrehozott fotógyűjtemény jelentette. Tot Endre kölni konceptuális művész utcai demonstrációinak fényképfelvételei, Barbara és Michel Leisgen land art kísérletei és Sylvia Plachynak, Kertész Endre egykori tanítványának a munkái (81. kép) mellett Le Corbusier 1930-as moszkvai utazásáról és az általa tervezett Centroszojuz építési munkálatairól készült felvételek szerepeltek ezúttal a kiállításon. A moszkvai sorozat eredeti üvegnegatívjairól a múzeum fényképésze, A. Szenczi Mária készített nagyítást. A fényképek mellett bemutattuk Le Corbusier egyik tervrajzát is, amelyet a Centroszojuz épületéhez készített. A munkaközi vázlat a nagy együttes földszintjét ábrázolja. A kiállításnak ebbe a részébe kívánkozott Alekszej Gan 1927-es plakátja („Kortárs építészek első kiállítása") és a moszkvai Gorkij park terve, amelyet Konsztantin Melnyikov rajzolt (82. kép). A klasszikus orosz avantgárdé friss irányzataival párhuzamosan végzett szellemi kísérletek eredményei Theo van Docsburg (83. kép), Moholy-Nagy László, Sonja Dclaunay, Max Pechstein, Máttis-Teutsch János, Molnár Farkas művei. Ezeknek a klasszikus avantgárdé művészeknek a tárlaton szereplő rajzai, akvarelljei elsősorban tér- és színelméleti kísérletek. Az 1945 utáni európai művészet két nagyságának, Joan Mirónak és Jean Dubuffet-nek hidegtű kompozíciói és textilnyomatai a szürrealizmus háború utáni elvontabb, a lélektani motívumoktól távolabb került, már az absztrakció határát súroló irányzatához tartoznak. A szürrealista és expresszionista grafikák mellett állítottuk ki, a század első felének művészeti mozgalmaira gyakorolt hatására utalva, Sigmund Freud portréját.
