Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)

Id. Hans Bock ismeretlen festménye

egyértelműbbé vált a bázeli fürdójelenet tartalma: a művész legalább annyira szánta érzékiség-allegóriának, mint egy korabeli fürdő akár valóságos, akár képzeletbeli ábrázolásának. Az érzékiség-téma az erkölcsi közfelfogástól, közízléstől függően hol nyíltabb formában, hol allegóriák mögé rejtve kíséri végig a képzőművészet történetét. A16. század végén - északon a manierizmus csúcspontján - az idő többnyire a frivolabb megfogalmazásoknak kedvezett, bár a bázeli református egyház feje, Johann Jacob Grynaeus öt évi sikertelen küzdelem után éppen 1597-ben, Bock két festményének keletkezési évében érte el, hogy a bázeli székesegyház óráját díszítő erény-allegóriákat befedjék, mert erkölcstelennek tartotta a Bock által 1592-ben festett „hiányos öltözetű' nőalakokat.

25 A 19. század végén hasonló aggodalmak indították a bázeli múzeum vezetőit arra, hogy Bock fürdőjelenetét, röviddel az 1872-ben történt megszerzése után a képtárból egy munkaszobába helyezzék át, mert egyes látogatókat megbotránkoztatott.

26 Kérdés, hol lehetett akkoriban párdarabja, a Halászat, vajon mikor válhatott el a két festmény útja, mint ahogy rejtély az is, előkerül-e valamikor a budapesti kép hiányzó töredéke. Mivel egyik mű sem szerepel a régi leltárjegyzékekben, a Halászat felbukkanása ugyanolyan meglepetés, mint a ma Bázelben, „Das Bad zu Leuk (?)" címmel kiállított vászon múlt századi felmerülése a bécsi műkereskedelemben. BODNÁR SZILVIA 25 Uott., 466. 26 His-Heusler, E., Basler Jahrbuch 1892, 146. Itt mondok köszönetet Urbach Zsuzsának, aki tanácsaival és a bázeli Bock-festmény fényképének megszerzésében segítségemre volt. Ugyancsak köszönetemet fejezem ki az Országos Tudományos Kutatási Alapnak, hogy támogatásával bázeli tanulmányutat tett számomra lehetővé.