Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)

Verrocchio műhelyében

baltimore-i kép angyalkája rokon a budapesti oltárkép egyik angyalával, - a két Mária azonban aligha. Móré Miklósnak a milánói Poldi-Pezzoli múzeum Biagio (?) képének megtekintése után az a véleménye, hogy ezt más kéz festette, mint a budapesti oltárképet.

36 A magam részérói nem tudok érdemben hozzászólni a baltimore-i és a milánói képek mesterkérdéséhez, de ha azok valóban Biagiótól valók, jelentős hatásokat kellett volna feldolgoznia, mégpedig igen rövid idő alatt, hogy feltételezhető legyen: a középen trónoló Mária és Gyermeke kettősén kívül a San Domenico al Maglio egész oltárképét ő festette. Pedig további érvek szólnak Biagio közreműködése mellett. A baltimore-i és a budapesti Jézuska arctípusa, fejformája és testszerkezete szinte egyező. Ugyanezt a típust képviseli a bostoni Museum of Fine Arts Verrocchio műhelyéből származtatott Madonnarelief Bambinója is. Ha melléjük még magunk elé idézzük a Leonardo Bruni-síremlék felső jobb oldalán a girlandot tartó angyalt, akkor, - noha ezt az angyalkát legutóbb 1461 körűire datálták és Buggianótól készültnek vélték,

37 - mégis nyilvánvalóvá válik egyrészt Verrocchio és műhelye, valamint Bernardo Rosellino közelsége, másrészt az, hogy egyes angyalés gyermek Jézus-típusok többszöri felhasználást nyertek Verrocchio műhelyében. Eszerint az 1461 körüli Buggiano (?)-féle angyal, Biagio baltimore-i festményének Jézuskája (1470 körül), a bostoni, és a budapesti Jézus egy stílusba tartozó sort alkotnak. A budapesti oltárkép keletkezéséhez egy-két további megfigyelés szolgálhat alapul. A festmény Máriájának feje, akárcsak az Uffizi idézett rajzán, éleszögű beállítású. Szinte csak az arc fél oldalát lehet látni; a másik oldalból csak a homlok kis részletét, és a jobb szemöldök egy részét. E jellegzetességek a 60-as évtizedben legkorábban egy, ma csak Verocchio-műhely munkájának tartott márványreliefen, Cosimo de'Medici általában 1460 utánra datált berlini „profil"-arcképén jelennek meg.

38 Az újabb kézikönyvekben feltüntetett 1460 körüli datáláshoz azonban több megfontolás miatt nem kell ragaszkodnunk. Cosimo 1464-ben hunyt el, s Verrocchiónak első, a Mediciektől kapott megrendelése, a Cosimo sírkőlap (Firenze, San Lorenzo) 1465 márciusa és 1467 között készült el.

39 A berlini márványrelief feltehetően érem alapján készült.

40 A szakirodalom korábban két éremelőzményre gondolt, s ezeket összefüggésbe hozták a Biblioteca Laurenziana egyik Aristoteles-kódexének címlapjára miniált Cosimo profil-képmással, amely mindenképp 1469 előttről való.

41 Nyilvánvaló azonban, hogy az érmeket még Cosimo életében verték, és közülük a berlini múzeum, valamint a Bargello példánya, (utóbbi aranyozott, ezüstözött bronz, 37 mm átmérővel) balranéző profilban mutatja az öreg, beteges arcot, azaz 1464 előtti élettani állapotot rögzítenek. Az érmek szigorú profilja az első monumentális hatású Cosimo reliefen kissé elmozdul, és a jobb arcfélből a szem láthatóvá válik. (A 36 Szóbeli közlés. Itt mondok köszönetet Móré Miklósnak, akivel a festményre vonatkozó kérdéseimet megbeszélhettem. 37 Markham-Schulz, Lm. (31.j.) 49-50. 18 Katalog der Bildwerke... hrsg. Metz, P., München 1966; Schottmüller, F., Die italienischen und spanischen Bildwerke der Renaissance und des Barock I, Berlin-Leipzig 1933, 62-63, 124.sz. * Datálásáról: Passavant 1969, i.m. (3.j.) 171-172; Seymour, i.m. (19.j.) 16j. 40 Trapesnikoff, T., Die Porträtdarstellungen der Meditier des XV. Jahrhunderts, Strassburg 1909, 12-15; Az egykori Dreyfuss-gyűjteményből a Kress-gyujteménybe került éremről: Cat. Italian Renaissance Sculpture in the Time of Donatello, Detroit 1985, 167-168, mint 1464 utáni firenzei mester, Langedijk, K., The Portraits of the Medici 15-I8th centuries, Firenze 1981-87. 41 Trapesnikoff, i.m. (40.j.) 14; Hill, G.F., Renaissance Medals from the Kress Collection, London 1967, 47-48, 245-246.sz.