Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)

Kora- és középső császárkori terra sigillaták

elágazásai, illetve a tartományt átszelő diagonális utak révén jelentős mértékben megnövekedett. A Savariából Arrabona felé vezető útvonalon jutottak el C.T.SVC officinájának termékei Mursellába

34 és az Arrabo torkolatánál lévő korai táborba.

35 A másik diagonális útnak, a Poetovio-Aquincum útvonalnak köszönhető, hogy a műhely árui Keszthelyen,

36 Vetus Salinában

37 és Aquincumban is megtalálhatók.

38 A borostyánút mellett az észak-itáliai kerámia felvevő piaca volt Sirmium körzete is,

39 amelyet a Száva-menti útvonal révén láthatott el az itáliai kereskedelem. Feltűnő, hogy C.T.SVC áruját alig ismerjük Moesiából,

40 holott mind a korábbi L. Gellius-officina, mind pedig az L.M.Vir(ilis) köré csoportosuló műhely termékei megtalálhatók az Itáliától távolabbi dunai tartományban, igaz lelőhelyeik csak a folyam mentén regisztrálhatók. Feltűnő, hogy eddig a szomszédos Noricumban is csak a Magdalensbergtől és Juvavumból ismerjük ezt az árut,

41 holott itáliai sigillaták egyébként mind a Dráva völgyében, mind Juvavum, mind pedig a Duna mentén fellelhetők. Korai lenne mindezek alapján arra gondolni, hogy C.T.SVC műhelye lényegében csak Pannónia ellátására szorítkozott, biztos azonban, hogy a tartományt ellátó itáliai kereskedők elsősorban ennek az officinának áruját vásárolták. Az észak-itáliai mestereknek ez a csoportja általában csak a Pótol északra fekvő területekre szállított, így szinte meglepetésnek számít, hogy C.T.S egyik jelzett edénye Ravennában került elő.

42 C.T.SVC officinájának keltezéséhez kevés adat áll rendelkezésünkre. Minthogy áruja a Magdalensbcrgen feltűnik, biztos, hogy a vállalkozás már Kr.u. 45 előtt megkezdhette működését, ennek alapján S. Scheffenegger legkorábban Tiberius-, illetve korai Claudius-korinak tartja.

43 C.T.S sigillaták az ún. D áruhoz sorolja, amelyből a Magdalensbergen meglehetősen kevés található. Emonában a 34. sírban talált példányt Tiberius érme keltezi

44

; a többi koracsászárkori síregyüttesben érem nem került elő C.T.S árujával együtt, ennek ellenére I. Miki Curk a Claudius-kori csoportba sorolta.

45 Atessini temetők közül a Muralto-Liverpool villa melletti sírmező4. sírjában Tiberius- és Germanicus-érem,

46 a 46. sírban

47 Tiberius érme és L. Gellius sigillatája kísérte ezt az árut. Zalalövőn a legkorábbi rétegből került elő a műhely jelzett edénye; a réteg időrendi helyzete azonban nem ,4 Szónyi, E., CommArchHung 1 (1981) 102, 12.k.4. « Gabler, D., Arrabona 9 (1967) 30, 3.k.3. 36 Bonis, E., in Atti del Convegno internationale sui problcmi della ceramica romána di Ravenna, della Valle padana e deli

'Alto Adriatico (Ravenna 1969), Bologna 1972, 256. 37 Barkóczi, L.-Bónis, É., ActaArchHung 4 (1954) ló.k.10. 38 Kuzsinszky, B., ArchÉrt 40 (1923-1926) 92. 39 Brukner, O., Rimska keramika u jugoslovenskom delit provincije Donje Panonije (Diss.

et monogr. 24), Beograd 1981, 9.t.6. 40 Bjelajac, op.cit. 140. 41 Schindler, M.-Scheffenegger, S., Die glatte rote Terra sigillata vom Magdalensberg (Kärntner Museumschriften 62, Arch. Forschungen zu den Grabungen auf dem Magdalensberg 5), Klagenfurt 1977, 281-282. 42 Scotti-Maselli, ¥.,Aquileia Nostra 51 (1980) 189-190. 43 Schindler-Scheffenegger, op.cit. 339. 44 Petru, Emona XIII.t. 45 Mikl-Curk, I., Arn. Vestnik 30 (1979) 352. 46 Simonett, op.cit. 73. "Ibid. 107.