Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)
Nebetudzsat halotti sztéléje
2. Hathor jelzője A felirat 2. sorában szereplő cím "a Nap által körbevett (mindenség) úrnője" vagy "úrnője annak, amit a Nap körbevesz" fordítással adható vissza. Ez a jelző ilyen formában sem a görög-római korban, sem korábban nem fordul elő Hathorral kapcsolatban, de léteznek hozzá közel álló variánsok (elsősorban a philae-i Iszisztemplom feliratain). A cím Hathor univerzális és szoláris égistennői aspektusából következő ekorbeli epithetonok sorába illeszkedik be. A sztereotip jr.t R c , nb.t p.t, hnw.t ntrw nb.w címegyüttes általános volt a görög-római kori templomfeliratokon, az Újbirodalomtól kezdve a magánfeliratokon, és a CT VI 298 c koporsószövegig vezethető vissza. 34 Hathor az Óbirodalomtól kezdve uralkodói, királynői szereppel is bírt. 35 Az univerzalitással függ össze "ősidejű" és "kezdeti" jelzője 36 , valamint "egyetlen" és "páratlan" volta. 37 Nem egy jelző utal az istennő univerzális uralkodói aspektusára. 38 Hathor szoláris égistennőként 34 Az edfui mammiszire vö. Daumas, F., Les mammisis des temples égyptiens, Paris 1958, 416; az edfui Hórusz-templomra Cauville, S., La théologie d'Osiris à Edfou, Le Caire 1983, 203; a philae-i Iszisz-templomra Junker, Philü, 199 stb.; Denderára Cauville, S., BIFAO 88 (1988) 1 1, 26. jegyzet. Az ekorbeli Hathor-jelzők listáját adja Sambin, Ch., Studia Aegyptiaca 11 (1988) 394-400. A magánfeliratokra 1. pl. Cerny, J., Egyptian Stelae in the Bankes Collection, Oxford 1958: Bankes 16 (XIX. vagy XX. din., prov. ?); Tosi, M.-Roccati, A., Stele e Altre Epigrafi di Deir el-Medina, Torino 1972, 60: Torino 50027 (XIX. din., Deir el-Medine) stb. 35 1. Pepi egyik cartouche-án a denderai Hathor és a héliopoliszi Atum a király őseiként szerepel, aminek egyben a szójátékra nyíló alkalom is magyarázata lehet (1. Fischer, H. G., Dendera in the Third Millennium B.C. Down to the Theban Domination of Upper Egypt, New York 1968, 32). Dendera és Héliopolisz nevét a görög-római korban is kapcsolatba hozták egymással: az edfui és denderai templomszövegekben helyet kapott az a felfogás, hogy Denderát Hathornak Héliopolisz helyett (m-<jb3) alkották meg; e szöveghelyeket Cauville gyűjtötte össze, 1. BIFAO 88 (1988) 23, 80. jegyzet. Hathor királynői szerepére vö. még Derchain, Ph., Hathor quadrifrons. Recherches sur la syntaxe d'un mythe égyptien, Istanbul 1972, 22; Bleeker, C. J., Hathor and Thot. Two Key Figures of the Ancient Egyptian Religion, Leiden 1973, 51-53; Troy, L., Patterns of Queenship in Ancient Egyptian Myth and History, Uppsala 1986, 54-59. Ezenkívül az istennő a philae-i szövegekben a nb.t(j) rhjt „Königin der Menschen" (1. Junker, Philü, 37, 171 stb.) és Denderában a rpj.t rpj.t rpj.wt „előkelő, az előkelők legelőkelőbbike" (Dend. IV 64, 9-10) jelzőt is megkapja. 36 Már a CT IV 172 h koporsószövegben p3w. t.t „ősidejű". Vö. még Derchain, i.m. (35.j.) 22 (a s3 c .t „kezdeti" jelzőre vonatkozó denderai szöveghelyeket gyűjtötte itt össze, amihez hozzátehetjük a Dend. VIII 157-et). Hathor „a kerületek alapítója" (grg.tsp3.wt) címet kapja meg Kom Ombóban (1. Sambin, Ch., Studia Aegyptiaca 11 [1988] 176), erre vö. a Pyr. 961 c és 1475 a fejezeteket, ahol Atum ősisten egyesíti (dmd) a király számára a kerületeket. Denderában az istennő tpj.t n.t tpj.w0 „az ősök legelsője ' (1. Husson, C, L'offrande du miroir dans les temples égyptiens de l'époque gréco-romaine, Lyon 1977, 180). 37 Vö. Derchain, i.m. (35 j.) 22; Junker, Philü, 207, 8. sor, 238, 1-2. sor, 248, 6. sor stb. 38 Már a CT IV 172 h koporsószövegben nb.t-r-dr, Edfou III 5-ben szintén. „Női Árumnak" is nevezték, amiben szintén univerzális jellege kap hangsúlyt, 1. LÀ U 1029 és Derchain, i.m. (35.j.) 25-35. Philae-ben nb.t-r-dr mm ntr.w „a világmindenség úrnője az istenek között", 1. Junker, Philü, 65, 14. sor.
