Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 80-81. (Budapest, 1994)

Kaposy Veronika emlékezete

olasz művészet iránti érdeklődésének bizonyítékai. A német és olasz témájú publikációk kisebb kitérői után az 1970-es években már a francia rajzok kutatására koncentrált. Eredményei közül kiemelkedik Le Sueur rajzainak publikációja (1974), amelyet azután több 18. századi mű új attribueiójának közzététele követett, köztük Louis Felix de la Rue, Jean Michel Moreau és André Le Brun rajzaié. Mindenkor élénk figyelemmel kísérte az új kutatási területeket, és az aktuális problémákra nyomban hozzáértő tanulmányokkal reagált. Igen fontosak a francia neoklasszicizmus problematikájához kapcsolódó finom elemzései Simon Julien, Jacques Louis David, Jean-Francois Pierre Peyron és Augustin Felix Fortin rajzairól (1979). Az utóbbi évtizedekben került ismét az érdeklődés homlokterébe a 19. századi művészet, amely Kaposy Verának különösen kedvelt korszaka, amint azt Ingres, Millet, Bonnard és Forin rajzairól írt kitűnő tanulmányai is bizonyítják (1975, 1978, 1980). 1982-ben megjelent Picasso tanulmánya jelzi, hogy a modern művészet problematikájáról is volt értékes mondanivalója. Az 1980-as években kibővült nemzetközi kapcsolatok révén több nagyszabású kiállítás megrendezésére nyílt alkalom külföldön. 1979-ben nagysikerű kiállítás katalógusa látott napvilágot Kaposy Vera munkájaként Prágában, múzeumunk 19-20. századi rajzairól. 1985-ben a Leonardótól Van Goghig című, három amerikai városban bemutatott tárlat számára a francia rajzokat dolgozta fel nagy igényességgel. Ugyanebben az évben önálló rendezője a 19-20. századi rajzokból válogatott moszkvai és szentpétervári kiállításnak. 1988-ban a brémai Kunsthalléban és a müncheni Neue Pinakothekban bemutatott francia rajz és festmény kiállítás katalógusának társszerzője volt. A munkásságát méltató rövid összefoglalás hiányos maradna, ha nem említenénk a francia rajzok szakkatalógusának előkészítésével kapcsolatos kutatásait, amelyeket már sajnos nem fejezhetett be. Torzóként is jelentős munkájának befejezése a fiatal munkatársakra hárul, akik számára meghatározó példa marad Kaposy Verának a műtárgy-szeretet, a mély szakértelem és a felelősségérzet hármas pillérén nyugvó múzeumi tevékenysége. GERSZI TERÉZ