Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 79. (Budapest, 1993)
A MODERN KÉPTÁR 19. SZÁZADI GYŰJTEMÉNYÉBŐL - CIFKA BRIGITTA: J. P. Krafft: Ferenc császár magyar királlyá koronázása
1811) helyszíni ismereteket ugyancsak nélkülöző metszete (36. kép). 17 Krafft nem ezeket hasznosította, hanem C. Schütz és S. Mansfeld (1751-1816) a királynő, négy nappal későbbi koronázásáról készült metszetét (37. kép). 18 A bécsi Artaria cég kiadásában jelent meg és kvalitásosabb az előzőknél. Schütz is a saját pozsonyi lapját vette elő, változtatásai azonban hitelesek. 10 Szemtanú voltát bizonyítja a Szent Kereszt oltárkép, amelyet az események idejére szállítottak föl a ferencesek Ország-úti templomából. 20 Magyarázatul szolgál, hogy a budavári ferencesek templomát a II. József-féle szekularizációtól 1791-ig hivatali célokra használták. 21 Kraíft egyébként Mária alakjával gazdagította az oltárképet a festményen. Az előkép hiteles helyszínt nyújtott, és egyben a nézetet, a kompozíciót is meghatározta. Krafft a lényegre koncentrálva minden irányban csökkentette a metszet képmezejét, a zsúfolt tömegjelenetből áttekinthető csoportképet alkotott. Az oltár előtt térdelő uralkodót, továbbá a koronát fölé tartó esztergomi hercegprímás és Sándor Lipót nádor alakját a középpontba helyezte. A főszereplő azonban így sem kap kellő jelentőséget. Kétoldalt, mélységben is tagoltan, összesen 37 személyt sorakoztat fel a mester anélkül, hogy a kompozíció unalmassá válna. Az alakok mozognak, csoportokba verődnek, változatosan takarják egymást. A balról betörő fény is ébren tartja a figyelmet, részleteket rangsorol, exponálja a centrumot, az alsó széleket és az oratóriumot, ahol az uralkodó hitvese, anyósa és kíséretük foglalt helyet. Schütz rajzolatában felismerjük az előtéri imazsámolyt (ez a helye a királynak a szertartást megnyitó mise alatt) és a címeres heroldot. Sötét tömegük csatlakozik a hullámzó zászlók és drapériák karéjához, bensőségesebbé hangolva a középteret. Az országos méltóságok bécsi palotáiban a mester hozzájuthatott festett portrékhoz vagy miniatűrökhöz, de kézenfekvőbb itt is sokszorosított előképekre gondolni. Krafft kitűnő portretista lévén nem másolta szolgaian Batthyány hercegprímást Czetter J. S. (1770 k.-1829 után), 22 a kalocsai érsek Kollonitz Lászlót Ehrenreich S. Á. (1784-1829 után), 23 a görögkatolikus Bacsinszky püspököt G. Prixner (17461819) 24 és Pálffy Károlyt Qu. Mark 25 arckép-metszetéről. A kardot hordozó ifj. Grassalkovics Antal közvetlen átvétel Schütz koronázási ábrázolásairól. Ugyancsak pontosan másolta Krafft az apostoli keresztet emelő Majláth Józsefet J. E. Mansfeld 17 MNM Történeti Képcsarnok, rézmetszet, 280 x 343 mm, jelezve: b.l. Q Mark fc. Az „Ungarische Krönungs Feyerlichkeit Franz I. in Ofen den 6. Juny im Jahr 1792" című lapon tizenhárom pontban név szerint fel vannak sorolva a szereplők. Egy további példánya a BTM Kiscelli Múzeumban. 18 Adcuratus Prospectus Coronationis in Reginam Incliti Regni Hungáriáé, Partiumque eidem adnexarum, Sacratissimae Majestatis Mariae Theresiae Francisci Regis Apostolici Conjugis Budae die X Junii 1792. Solenniter peractae." Adressz a szöveg alatt „C.P.S.C.M." és középen Viennae apud Artaria Societ. A lap l-l példányát a MNM Történeti Képcsarnok, a BTM Kiscelli Múzeum és a Széchényi Könyvtár Apponyi Gyűjteménye őrzi. 13 Hasonlóan járt cl a budai koronázási esküt mutató metszetén: II. Lipót pozsonyi esküjének jelenetét másolta, a háttéri veduta azonban már Buda, vö. Rózsa, Gy., Budapest régi látképei, Budapest 1963, 280, Nr. 141 a. 20 Magyarország műemléki topográfiája, Budapest műemlékei II, Budapest 1962, 236. 21 Magyarország műemléki topográfiája, Budapest műemlékei I, Budapest 1955, 368. 22 Pataky, D., A magyar rézmetszés története, Budapest 1951, 96, Nr. 43. 23 Pataky, i. m. 108, Nr. 7. 24 Pataky, ï. m. 206, Nr. 32. 25 Jelezve b.l. Mark fee. j.l. Pauer pinx. MNM. Történeti Képcsarnok.
