Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 79. (Budapest, 1993)

Valentin Lefebre a velencei és a római művészet vonzáskörében

tésére, s egyúttal természetesen allúzió a palota lakójának erényeire. Ezért nem is szerepel Cortonánál (27. kép) maga a hős, akinek érdekében Neptun közbenjár, hanem kompozícióját a szelek és a tengeristen birodalmának lakói, tritonok és najádok népesítik be. Lefèbre •— módosításokkal —• sok motívumot átvett Cortonától (28. kép). Ugyanakkor kibővítette a kompozíciót, nyilván a rendelkezésére álló falfelület formátumához alkalmazkodva. Nála Aeneas hajója is szerepel, de csupán mellékes háttérbeli motívum a jobb szélen: Aeneas és az árbocon kapaszkodó társa parányi figurák az előtér alakjaihoz képest. Egyes motívumok, például a repülő puttók és tritonok megsokszorozása révén Lefèbre műve zsúfoltabbá vált. Az Aeneas kompozíciók Cortona-i ihletését mutató további momentumok a dekoratív keretbe foglalt medalionok, melyek ábrázolásait Lefèbre változtatás nélkül, de tükörképesen vette át Cortonától. Az egyik medalionon (28. kép) Aeneas az erdőben anyja, Venus követeinek, egy galambpárnak az útmutatásával az aranyágat keresi, hogy lejuthasson az Alvilágba.

01 A Harpyiák támadását ábrázoló kompozícióba illesztett medalion az Aeneas-történetnek azt az epizódját eleveníti fel, amikor a hős apja, Anchises halála alkalmából rendezett íjversenyen az ifjak árbochoz kötözött galambra lőnek (31. kép).

62 A Harpyiákkal viaskodó harcosok alakjainak esetleges előképei még nem tisztázottak, Cortona dekorációján nincs ilyen jelenet. A Harpyiák megjelenítése mindenesetre rokon Lodovico Carracci elképzelésével, ő is hasonló testarányokkal, szárnyakkal és a lábakat helyettesítő dupla kígyófarokkal festette meg őket a bolognai Palazzo Fava szintén Aeneas történetét feldolgozó freskóciklusának egyik jelenetén.

63 Ennek az epizódnak a szerepeltetése Lefèbre dekorációtervén arra mutat, hogy céljai némileg eltértek Cortonáétól. Nála az epikus jelleg, a történés színessége, mozgalmassága a szimbolikus tartalom mellett nagyobb szerephez jutott. A Neptun lecsendesíti a tengert egy terem hosszanti, a Harpyiák támadása pedig rövid falára illik. Feltehető, hogy még két hasonló formájú jelenet, valamint a menynyezet közepére szánt kép is tartozott a freskódekorációhoz, de ennek eddig nem bukkant fel nyoma — így a teljes műről még nem alkothatunk fogalmat. Nem tudjuk azt sem, megvan-e még az a palotadekoráció, amelyhez a művész ezt a két jelenetet szánta. Mindenesetre kivitelezésre kerülhetett, mivel e kompozíciókról több másolat is ismeretes. A budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményének egyik nagyméretű, korábban a 17. századi ismeretlen olasz rajzok között őrzött lapját Nicholas Turner tulajdonította elsőként Valentin Lefèbre-nek, s ezt az attribúciót Ugo Ruggeri is megerősítette (28. kép).

64 Münchenben és Stockholmban még három lapot lehet azonosítani, mint a budapestiekkel összefüggő műveket (29-31. kép), s további két rajz kapcsolódik hozzájuk, amelyek angliai műkereskedelemben bukkantak fel. 61 Aeneis VI, 125-147, 186-211. 62 Aeneis V, 485-545. 63 Bodmer, H., Lodovico Carracci, Burg b. M. 1939, 6. k. 64 Szépművészeti Múzeum, Budapest, ltsz.: 2417. Toll, barna tinta, barna lavírozás, fedőfehér, fekete kréta előrajz nyomai, fekete kréta négyzetháló, 327 x 712 mm. Prov.: Esterházygyűjtemény (mint Paolo Veronese).