Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 78. (Budapest, 1993)
MEDIUM:PAPER. Papírművészeti kiállítás négy helyszínen
kialakult helyzetben jöhetett létre, amikor már nem a műfaj elismertetése a cél a művészet porondján, hanem hatáskörének kiszélesítése és a geográfiai expanzió. Ebből adódott a kiállítás szervezőinek kettős célja, ami kiérződik a válogatás koncepciójából. Egyrészt megismertetni a hazai közönséggel nemcsak a nemzetközi papírművészet széles műfaji spektrumát és alkotóinak táborát, hanem történeti nagyjait is. Másrészt a korábbi bemutatók hagyományos kelet-nyugati dialógusa mellett — ennek résztvevőin a távol-keleti, nagy történelmi hagyományokkal rendelkező országokat és az ún. „nyugati civilizációt" kell érteni — kiemelten hangsúlyos szerepet kaptak a magyar képzőművészek kísérletei és papírral kapcsolatos rögtönzései. A kiállítás különböző helyszínein a műfaji és technológiai lehetőségek teljes skálája teret kapott. A műfajok és a papírhoz való viszonyulás sokrétűsége mellett is, közös jellemzője volt a kiállított munkáknak a papír materiális felfedezésének közvetlen érzéki élménye. Már nemcsak mint hordozó vagy üzenetközvetítő, hanem mint formálható és térképező anyag vált fontossá, és így lehetett kiinduló forrása elsősorban különféle objektek, sőt installációk létrehozásának. Érzékletesen tükrözi ez a felfogás is azt a történelmi váltást, ami egyre nyilvánvalóbban tapasztalható az elmúlt egy-két évtized kultúrájának általános jellemzőjeként, és ami az írásbeliséget felváltó vizuális vagy képi kultúra korszakaként összegezhető. A papír, a kiállítás tanúsága szerint is, új szerepben kap ismét figyelmet ebben a változásban. Megszűnt az a kitüntető funkciója, hogy a történelmi dokumentumok, a hivatalos és intim közlések legfőbb médiuma és ezzel a civilizáció lenyomata legyen — ezt a szerepet átvették egyéb médiumok. Ezzel szemben érzéki tulajdonságainál, változatos megjelenési formáinál fogva és főként a természettel azonos lényegét hangsúlyozva, a természettel és a környezettel való materiális kapcsolatteremtés egyik jellemző hordozójává vált. TÓTH FERENC
