Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 78. (Budapest, 1993)

Megjegyzések a múzeum Domenico Ghirlandaio rajzához

MEGJEGYZÉSEK A MÚZEUM DOMENICO GHIRLANDAIO RAJZÁHOZ Vayer Lajos professzornak 80. születésnapjára ajánlom A rajzgyűjtemény csekély számú itáliai quattrocento rajzának egyik ismeretlen művésztől és ismeretlen helyről származó jelentős darabját elsőként Meiler Simon próbálta meghatározni, Francesco Botticini műveként, a londoni National Gallery Szent Jeromost ábrázoló oltárképéhez készített tanulmányként.

1 A rajzot ugyanezzel a meghatározással Degenhart publikálta, Berenson pedig Botticini neve alatt vette fel firenzei rajzcorpusának második, illetve harmadik kiadásába.

2 Az attribúció helyességét illetően, a rajzkutatás stíluskritikai módszereinek finomodásával párhuzamosan, csak a 70-80-as évek folyamán merültek fel kételyek néhány kutatóban, s a budapesti rajz két ízben ismét közlésre került. 1974-ben Licia Ragghianti Collobi, helyesen felismerve, hogy a rajz a szoros ikonográfiái összefüggés mellett számos részletében lényegesen eltér a londoni festménytől, azt egy, a szakirodalomban jól ismert lille-i rajzzal együtt Michelangelo korai műveként határozta meg, s felvetette annak lehetőségét is, hogy mindkét rajz korábban Vasari rajzgyűjteményének részét képezte volna — Michelangelo azon rajzmásolatai között, melyekre a firenzei biográfus Vitéjében utal.

3 Jóllehet megfelelő összehasonlító anyag hiányában Michelangelo legkorábbi rajzainak kérdése felettébb ingoványos terület, a lille-i rajzzal való két1 Ltsz.: 1769. 200 x 127 mm. Recto: Redőtanulmány Szt. Jeromos alakjához. Toll, barna tinta, ecsetrajz helyenként oxidálódott fedőfehérrel, rózsaszínűre alapozott papír. Balra lent értelmezhetetlen betűcsoport, világosabb barna tintával: Jghijzmczhn (?). Verso: Két redőtanulmány ülő nőalakokhoz. Toll, sötétbarna tinta, rózsaszínűre alapozott papír. Vízjel nincs. Utalás Meiler Simon meghatározására in Miniatúrák és olasz rajzok. A Grafikai Osztály LX. kiállítása (Hoffmann E.), Budapest 1930, 16. sz. A katalógusban szereplő származás-megjelölést (Vétetett 1895ben) Hoffmann E. később kijavította a leltárkönyvi bejegyzéssel megegyezően: Eredete ismeretlen. A múzeumnak az 1890-es évekből, Pulszky Károly tevékenysége idejéből származó archív iratanyagában nincs nyoma a fenti rajz megszerzésének. 2 Degenhart, B., Old Master Drawings 19 (1930) 49-51; Berenson, B., The Drawings of the Florentine Painters 2, London 1938, 587A sz., illetve olasz fordításban 2, Milánó 1961, 587Á sz., 129 k. 3 Drapéria-tanulmány álló alakhoz. Toll, barna tinta, ecsetrajz fedőfehérrel, rózsaszínűre alapozott papír. 250 x 125 mm. Lille, Musée Wicar, ltsz.: 231. Ragghianti Collobi, L., II Libro de'Disegni del Vasari 1, Firenze 1974, 150-152, a megfelelő idézetek Vasari Vitéjéből uott. Ragghianti Col lobi, tévesen, egy harmadik rajzot is társít a lille-ivel és a budapestivel a fenti összefüggésben (Ülő nőalak, toll, barna tinta, ecsetrajz fedőfehérrel, rózsaszínűre alapozott papír, 193 x 141 mm. Firenze, Uffizi, ltsz.: 53 E), ez a rajz azonban lényegesen eltér az előző kettőtől. A rajz a későbbi irodalomban Signoreili vagy műhelyének műveként szerepel, 1. Petrioli Tofani, A., Gabinetto disegni e stampe degli Uffizi. Inventario 1. Disegni esposti, Firenze 1986, 53 E sz.