Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 77. (Budapest, 1992)

Heqaib sm-pap szobrának töredéke (Láb)jegyzet a krokodil-isten Középbirodalom végi tiszteletéhez

való közismert kapcsolata,

57 a másik az a felfogás lehetne, mely szerint a Nílus mitikus forrásvidéke éppen Elephantinénél keresendő.

58 Témánk szempontjából remélhetőleg nem időben messze eső adatok „összemosásának" számít a kitekintés arra, ahogyan Szobek a késői kor, a görög-római kor soha addig nem tapasztalt méretű állattiszteletének óriási hullámából erőt merítve, újra előtérbe került, univerzális istenné vált (egy helyen a Ptolemaios-ok családját is egy krokodil - istentől származtatták).

59 Mikor Kom Ombo-ban is tetőfokára ért a krokodiltisztelet, akkor ezek a hullámok Elephantine (és környéke) partjait sem hagyhatták teljesen érintetlenül. Az asszuáni Izisz templomban III. Ptolemaios és VIII. Ptolemaios áll egy-egy ábrázoláson Szobek-Ré előtt (akit előbbi esetben egyenesen Asszuán uraként jelölnek meg),

60 Kákosy László pedig az egyik elephantinéi kos múmiakartonázsán egyéb istenek társaságában Szobekre is felfigyelt.

61 A tanulságok nehezen összegezhetőek : Elephantinén nincs jele a krokodil-isten egy helyi változata kialakulásának. Talán az itt túlontúl konkrét okot felmutató félelem lehetett egyik gátló tényezője az autochton változat megszületésének, ami nem történt meg a kínálkozó, kedvező előfeltételek ellenére sem. Mégis, a sziget nemcsak a gazdasági, katonai kontingensek számára volt „átjárható", így amikor Szobek kerületi istenként (?) (Kom Omboból), vagy univerzális, birodalmi istenként (a Középbirodalom idején, a görög-római korban) kopogtatott Elephantinén, e félelem nem lehetett akadálya időleges befogadásának. Ráadásul — visszakanyarodva a Középbirodalomhoz — a hatalmi központ érdekeinek közvetlenül alárendelt Elephantinére Szobek állami istenként könnyűszerrel juthatott el. A budapesti töredék Szobek papjára is egy birodalmi isten kultuszával járó feladatok hárulhattak. A darab történeti értékét növeli az, hogy a núbiai erődökben ekkoriban észlelt Szobek tisztelet jelenségéhez e térségből egy Szobek papot tudunk immár hozzárendelni, ámbár tevékenysége mibenlétének fontos részletei maradnak homályban. c. „Az alvó, a sra-pap ébresztése"

62 Nem definiálható egzakt módon, miféle munkaköri leírás, milyen konkrét hivatali kötelmek tartozhattak a Szobek .yra-pap címhez. Gondot okoz egyfelől, hogy 57 Szobeket az egyiptomiak az,,áradás urának", a „halak urának" stb. nevezték. ACT 317-nek a Nílussá változást tartalmazó mondásában pregnánsan domborodik ki a Nílus és krokodiljainak elválaszthatatlansága: „krokodil-istenek adattak kísérőmül" IV. 122-123. A Nílus-kultusz, Szobek és Elephantine egy érdekes, konkrét konstellációjára 1. Jaritz, H., Nilkultstätten auf Elephantine, BSAK 2 (1988) 200. (Elephantinén az újbirodalmi Khnum templom előtti, a Níluskultuszban is felhasználtnak tűnő emelvény falának graffitoi között Szobeket megszólító is van.) 58 A halotti szertartásokban felhasznált víz eredetéül Elephantinét adták meg, vö. pl. Pyr 1908; CT 282. A Ptolemaios-kori, Szobeket dicsőítő Tebtynis papiruszban ilyen értelemben, mint a Nílus forrásainak helyéről, Dél és a déli égtáj szimbólumáról esik csak szó Elephantinéről, 1. Botti, G., La glorifie azione di Sobek e del Fayyum in un papiro ieratico da Tebtynis, Copenaghen 1959, A VI, 6-7, A IX, 1-2. 59 Lefebvre, G., ASAE 9 (1909) 241 ; Kákosy, i. m. (37. j.) 66. 80 Bresciani, E., // tempio tolemaico di Isi ad Assuan, Pisa 1978, 46 és 110. 61 Kákosy, L., ZÄS 96 (1970) 109-115. 62 A száj megnyitás-szertartás főrituáléjához, törzsanyagához tartozó 9. jelenet egyik dramaturgiai utasítása ez, 1. Otto, E., Das ägyptische Mundöffnungsritual I—II, Wiesbaden 1960, 9e.