Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 77. (Budapest, 1992)

Trinitas in Hominis Specie. Megjegyzések az antropomorf Szentháromság-ábrázolások ikonográfiájához

írja: „Es scheint mir undenkbar, dass nicht auch schon die ältesten Beispiele hier ausdrücklich die Dreifaltigkeit darzustellen gesucht haben."

37 A jelenet többnyire olyan más ótestamentumi eseményekkel egy ciklusban található meg, amelyeket a tipologikus gondolkodás az Újtestamentum előképeinek tekintett. A történetet jól megkülönböztethetően két jelenetben ábrázolták: az egyik a három látogató megjelenése Ábrahám előtt, a másik a vendéglátás aktusa.

38 Az Ábrahám-történet ikonográfiái továbbfejlődésében a századok folyamán három fő tendencia bontakozik ki:

39 — Egyfelől megmaradt a jelenet „história" jellege, a Szentháromságra való utalások különösebb hangsúlyozása nélkül.

40 — Másrészt az eredeti környezetet megtartva, a Szentháromság-értelmezést határozottan előtérbe tolva (olykor a jelenet egyéb elemeinek elhagyásával) új típusú, immár sokkal közvetlenebb Szentháromság-ábrázolások jöttek létre. E csoport talán a leggazdagabb, jórészt a keleti (főleg orosz) Szentháromság-ikonoknak köszönhetően.

41 — Harmadrészt a három égi látogató figurája az eredeti összefüggéstől teljes mértékben eltávolodva új kontextusba került, a Szentháromság közvetlen ábrázolásává alakult, és egy önálló antropomorf típus kiindulópontját jelentette a Szentháromság ikonográfiáján belül. Mindezek a változások fokozatosan, több lépésben zajlottak le. Az önállósodás felé vezető út egyik első állomását láthatjuk egy 11. századi görög liturgikus irattekercs ábrázolásán, ahol Ábrahámot és a három angyalt elválasztja egymástól a szöveg. A bal oldali három figura fölött felirat olvasható : Y] áyía -rpía^.

42 Az ivreai Biblioteca Capitolare 10. század végi — 11. század eleji kéziratának ábrázolásán Krisztus jelenik meg két angyal társaságában, a felirat azonban más értelmezést sugall: SANCTA TRINITAS.

43 A lorschi kolostor Karoling-kori kéziratában (Bibi. Apóst. Vat., Pal. Lat. 834. 28r) látható három figura, amennyiben valóban a Szentháromságot ábrázolja,

44 szintén az Ábrahám-történetből fejlődhetett ki. A Jacobus barát homiliáit tartalmazó 12. századi kézirat egyik miniatúráján a három férfit már teljesen új kontextusban látjuk viszont : égi trónuson ülve, amint éppen megbízzák Gábriel arkangyalt az Angyali Üdvözlettel (30. kép).

45 37 Braunfels, i. m. (25. j.) XVII. 38 A római Sta Maria Maggiore közismert 5. századi mozaikja mindkettőt bemutatja. Vö. Deichmann, F. W., Frühchristliche Kirchen in Rom, Basel 1948, 64 skk. 39 Vö. D'Achille, i. h. (18. j.) 53. 40 Pl. egy 12. századi illusztrált biblia ábrázolásán. Vö. Millar, E. G., Les principaux manuscrits à peintures du Lambeth Palace à Londres, Bulletin de la Société Française de Reproductions de Manuscrits à Peintures 8 (1924) 2. t. 11 Andrej Rubljov ,,Troicá"-ja e fejlődési folyamatnak tökéletesen letisztult végeredményét mutatja (Braunfels, í. m. [25. j.] 20. k.). 42 D'Achille, i. h. (18. j.) 53, 4. k. 43 Vott, 60, 22. k. 44 A szakirodalom nem tartja egyértelműnek, hogy a három figura a Szentháromságot ábrázolja, mivel a kép és a mellette lévő oldalon olvasható TR1N1TAS felirat egykorúsága kétséges. Vö. Goldschmidt, A., Die deutsche Buchmalerei 1, Florenz-Paris 1928, 61. t.; Braunfels, i. m. (25. j.) ll.j.; D'Achille, /. (18. j.) 61. 45 Roma, Bibi. Apost. Vat., gr. 1162, 113 v.; Omont, H., Miniatures des Homélies sur la Vierge du Moine Jacques (Ms. Grec. 1208. de Paris), Bulletin de la Société Française de Reproductions de Manuscrits ù Peintures 11 (1927) XIX. t.