Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 76. (Budapest, 1992)
Két koporsótöredék a 21. dinasztia idejéből
összegyűjtsenek minden fontos információt (varázsigét és ismeretet), amire a halottnak szüksége lehet túlvilági útja során. A. Niwinski gondosan kidolgozott kritériumai alapján a két tárgy korának a dinasztián belüli, szűkebb meghatározása is elvégezhető. 4 Az első töredéken (3. kép) a kép két függőleges szövegsáv között helyezkedik el; mindkettő csak töredékesen maradt meg. Magát a képet a fölső szegélyen m3 c .ttollakból és ureusz-kígyókból álló fríz zárja le, e fríz alatt pedig három oldalról különböző hosszúságú, vörös, zöld, kék és okker színű sávok keretezik. Az a szövegek töredékessége ellenére is kiderül, hogy a koporsó oldalán az e korban szokásos áldozati szövegről van szó, amely különböző istenek segítségét kéri a halott számára. A bal oldali Ptah-Szokarisz-Ozirisz isten kegyébe ajánlja a koporsó tulajdonosát: J jm3hjj hr pth-skrf -wsjr] Áldozattal ellátott/tisztelt Ptah-Szokarisz-[Ozirisznál] . . . A jobb oldali szövegből pedig az is kiderül, hogy ki a koporsó birtokosa: ^ w hntj dj.t.f htp n wsjr hr-htp m3 c-hrw . . . mielőtt áldozatot adott át Ozirisz-Hórhotepnak, az Igazhangúnak . . . A Hórhotep nevet csak egyszer említi a szakirodalom a 21. dinasztiabeli koporsók tulajdonosai közt 5 , de ott az illető egész koporsókészlete megvan (külső és belső koporsó, valamint múmiafedél). Semmi jel nem vall arra, hogy e koporsóegyüttes valamelyik darabja csonka vagy sérült volna, ezért nem állíthatjuk, hogy a Szépművészeti Múzeum darabjai esetleg ennek az azonos nevű személynek az egyik koporsójáról származnak. A Hórhotep név egyébként eléggé gyakori. 6 Igen valószínű volt, hogy a tárgyalt koporsó többi része, amelyből a vizsgált darabokat kimetszették, azok között az anonim — vagyis a tulajdonos nevét nem tartalmazó — töredékek között található meg, amelyek a múlt század utolsó évtizedeiben kerültek a világ különböző múzeumaiba és magángyűjteményeibe. 7 4 Niwinski, A., 21 st Dynasty Coffins from Thebes. Chronological and Typological Studies, Mainz 1988, Theben V, 60 §-102 §. Á könyvnek ebben a fejezetében a szerző a koporsók oldalainakjellegzetességei alapján öt típust különít el. A két töredéken látható kompozíciók egyértelműen vertikális jellegűek. A színek a figurák és a hieroglifák esetében is a vörös, a sötét- és világoszöld, valamint a kék, matt sárga alapon. Ezek alapján a két darab legvalószínűbben az ,,A típus"-ba sorolható. 5 Niwinski, i. m. 124, 107. számú koporsó, Cairo Inv. no. 29664. 6 Ranke, H., PN I, 250. 7 A múlt század utolsó évtizedeiben az egyiptomi műkincspiacon egyszerre több ilyen koporsótöredék is megjelent, és ez nyilvánvalóvá tette, hogy a helyi arab lakosság rátalált egy újabb lelőhelyre Thébában, de titokban tartja azt. Némi utánajárás után kiderült, hogy valóban erről van szó. Addigra azonban már nem egy magángyűjteménybe és múzeumba eljutottak ezek a töredékek. Vö. Niwinski, i. m. 24, 38. j.
