Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 75. (Budapest, 1991)

Római kori díszlábvért töredéke

tympanonjába nyúlik, és a tenger hullámait stilizálva folytatódik.

34 Mivel a tiarában és anélkül ábrázolt fejek biztosan egykorúak (a straubingi kincs páncéljain is előfordul mindkettő), a vatikáni szarkofágfedő Antoninus-kori arimaspos-ábrázolása és a táci lábvért ezzel azonos vonásokat mutató szélperszonifikációja alapján az ocrea készítése a késő Antoninus-korra (170-180-as évek) keltezhető.

35 BORHY LÁSZLÓ 34 Turcan, /. m. (fent 13. j.) 745. 33 Az elsősorban a nyugati birodalomrészre jellemző díszpáncélok között a mellpáncélok egy sorozatát ugyanerre az időszakra keltezhetjük: vö. Borhy, ;'. m. (fent 28. j.) 306-307; a keltezés a markomann háborúk korára datálható katonai objektumban előkerült muSovi mellpáncélon, illetve további három (Carnuntum, Orgovány, ismeretlen lelőhely) vele szinte a legapróbb részletekig megegyező bronzlemezen alapul.