Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 75. (Budapest, 1991)

Anton Schaller porcelán táblaképe

égetés során változtatják is színüket. Letagadhatatlan azonban, hogy a másolaton elsikkad Füger kezének lendülete, és az arcok kevésbé finomak. Schaller munkamódszere is rekonstruálható. Több mint 180, különböző időben különböző célra készült rajzát tartalmazó hagyatékában megtalálható

10 a Virginia halálának a porcelántáblával azonos méretű ecsetrajza, mely halványan mutatja a ceruzával húzott, másolást segítő négyzetes hálót (45. kép). Ellentétben tónusos rajzaival, itt szinte kínosan a vonalakra koncentrál, mellőz minden árnyékolást, a téri viszonylatok érzékeltetését. Hiányzik mindaz, amit színekkel kellett megoldania. Kérdés, hogy használt-e színvázlatot. Rajzi hagyatékában egyetlen színes lap sincs. Mankóul bizonyára igénybe vette V. Kiningernek a festményről készült tónusgazdag mezzotintóját, ami a bécsi Kunst und Industrie Comptoirs kiadásában jelent meg 1804-ben. Füger Virginia halálának közkedveltségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kiadó két év múlva J. P. Pichler metszésében újból megjelentette a lapot.

11 Ez a gyengébb minőségű, apró másolási pontatlanságokról árulkodó mezzotinto nincs semmilyen kapcsolatban Schaller munkájával.

12 Schaller Virginia képe a bécsi porcelán-manufaktúra táblakép-termésének korai, figyelemre méltó példája, amit a következő évtizedekben Joseph Nigg pompás virágcsendéletei követtek, miközben megjelentek az igénytelenebb, olcsóbb,

13 a gyár számára kifizetődőbb veduta- és életkép-porcelántáblák. CIFKA BRIGITTA 10 Krasa, /. m. 246. Nr: 83. 392X525 mm 11 Mindkét mezzotinto az Albertina gyűjteményében. 12 J. P. Pichlcr mczzotintójához használt saját rajza a berlini Nemzeti Galéria kézirajzgyűjteményébe került. Thieme-Becker, XXVI, 1932, 587. 13 A porcelán táblaképek a gyár legdrágább termékei voltak ebben az időben. Schaller tábláiról tudjuk, hogy „közülük egyesek Herzog Albert von Sachsen-Teschenhez, illetve más hercegekhez kerültek". Wurzbach, /. m. 93.