Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)

18. századi csendéletfestők művei a Szépművészeti Múzeumban Maximilian Pfeiler, Franz Werner Tamm és Gabriele Salci

18. SZÁZADI CSENDÉLETFESTŐK MŰVEI A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN MAXIMILIAN PFEILER, FRANZ WERNER TAMM ÉS GABRIELE SALCI A Szépművészeti Múzeum gyümölcsöt és puttókat ábrázoló két nagyméretű festményét a hátoldalon szereplő „Maximilianus Pfeiler fecit Romae/Anno 1721" felirat alapján a kevéssé ismert német festő fontos, hiteles alkotásaiként tartják számon (15-16. kép).

1 A közelebbi vizsgálat bővebb adalékokat szolgáltathat a szinte elfeledett mester ceuvrejének bemutatásához, a 18. századi csendéletfestészet egy fejezetének feltárásához. Maximilian Pfeiler eredetéről, pályafutásáról szinte semmit nem tudunk, eddig egyetlen tanulmányt sem szenteltek munkásságának. A régi források, életrajzírók csupán annyit említenek, hogy csendéletfestőként Rómában dolgozott s Francesco Trevisani munkatársa volt.

2 A modern kutatásból úgy tűnik, hogy 1683-ban a prágai Klcinseite festőcéhébe jegyezték be.

3 1710 júliusában a Schönborn grófok levelezésében Rómában említik Francesco Trevisani két Rómában maradt festménye kapcsán.

4 Közelebbi adatok nélkül szerepel a neve több 18. századi inventárban — mindenekelőtt a pommersfeldeni, gaybachi, bécsi stb. Schönborn kastélyokban — és ismerjük néhány művének jelzetét, dátumát, illetve feliratát. A források gondosabb tanulmányozása alapján azonban, úgy gondolom, ennél valamivel többet is kideríthetünk. Lione Pascoli 1735-ben megjelent életrajzi kötetében 1 Ltsz.: 431 és 440, olaj, vászon, 146 x 195.5 cm, a 431. sz. kép hátán a régi vásznon (új vászonnal eltakarva) kézírással „Maximilianus Pfeiler fecit Romae/Anno 1721". A festmények 1870-ben az Esterházy-gyűjteménnyel kerültek Magyarországra: Esterházy inventár 1820. 666667. sz.; 1. Meiler, S., Az Esterházy Képtúr története, Budapest 1915 ; Pigler, A., Katalog der Galerie Alter Meister, Budapest 1967, 539-540. A 440. sz. képen a kottán „Questi miei sudori, miei sudori con lieta fronte accoglie" felirat. 2 Füssli, J. R., Künstlerlexikon, Zürich 1763, 239, („Maximilianus Pfeiler ein Blumen und Früchte Mahler; hielte sich lange zu Rom auf und arbeitete für den berühmten Franciscus Trevisani") vö. még 410; Füssli, J. R., Allgemeines Künstlerlexikon II, Zürich 1809, 1079; Nagler, G. K.. Allgemeines Künstler-Lexikon XI, München 1841, 212. ;i Bergner, P., Extrakt des Prag-Kleinseitner Maler-Protokolls, Mitteilungen der Geschichte der Deutschen in Böhmen 52 (1914) 348-350, („1683 den 16 May kommt das ersteMal vor, Sigmund Märtin Topfer als Storrer Max Pfeiler".) L. még Thieme-Becker, XXVI, 1932, 530. 4 Franz Georg Graf von Schönborn levele Hamburgból 1710 július 5-én Rómába Godefried Besselnek: „Sie wollen den Teutschen mahler Maximilian Pfeyler' anhalten' die von mir zurückgelassene und künstlich von dem h. Trcviggiani redochirte Madonna . . .' wieder zu verschaffen." Quellen zur Geschichte des Barocks in Franken unter dem Einfluss des Hauses Schönborn, ed. Hantsch, P. H., Scherf, A., et alii, Augsburg 1931, 180, 215. sz.