Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)
Két anatóliai dombormű
ritkul a produkció, és a későbbi reliefek különleges új vonásokat mutatnak. Kadoiban a feliratok a sullai időszámítás alapján adják meg a sztélék keletkezési idejét. 18 Ennek az időszámításnak a kezdete a Kr. e. 85 szeptemberében I. Mithridatéssel közösen aláírt dardanosi szerződés időpontja. A Kadoitól északra és délre fekvő területek azonban, a phrygiai Aizanoi, valamint a lydiai Bagis és Lyendos városa 19 az actiumi csatával kezdődő korszakot vették időszámításuk alapjául. A kétféle időszámítás használata Mysia Abaeitis, Lydia és Phrygia határvidékén bizonyára már az ókorban problémákat okozott, 20 s ezekkel a mai epigráfusoknak és régészeknek is szembe kell nézniük. 21 így például a budapesti B. sztélén a görög Q (rho) és q betű olvasható, ami a 190 számnak felel meg. A sullai időszámítás alapján ez a Kr. u. 105-106 évet jelentené. Tekintettel a nagy időkülönbségre a budapesti B. sztélé és a Kadoi-beliek között, amelyeknek legkorábbika alighanem Maximáé 22 (a fenti jegyzékben a 6. sz., 5. kép), nyilván az actiumi időszámítás alapján kell a korát meghatározni. Eszerint biztosan 159-160-ban készült; ez tökéletes összhangban van a többi jól keltezhető Kadoi-beli relief stílusának tanúságával. Két időszámítás párhuzamos használata ugyanabban a készítési központban jól elképzelhető. A B. sztélé Kadoiban esetleg olyan szomszédos terület számára készült, ahol az actiumi időszámítás volt az uralkodó. Egy másik lehetséges magyarázat alapja az a feltevés lehet, hogy a budapesti B. sztélé esetleg a „Kadoi-i" központ erős hatása alatt álló műhelyből származik. A budapesti sztélé figyelmesebb tanulmányozása valóban azt mutatja, hogy különbözik a Kadoi-beliektől, elsősorban lágyabb, kerekdedebb, plasztikusabb jellegű formáiban. Ezek a stílus-sajátosságok a fenti jegyzék 18 L. Lcvick, B.-Mitchell, St., Monuments from the Ae/.anitis Recorded by C. W. M. Cox, A. Cameron and J. Cullen, MAMA IX (= JRS Monographs 4, 1988) LIV-LVI. 19 Az Aizanoiban használt időszámításról: iiott. A Bagisban használt időszámításról: Keil, J.-v. Premerstein, A., Bericht über eine zweite Reise in Lydien. Denkschriften der Kaiserlichen Akad. d. Wiss. in Wien. Philos-hist. Kl. 54,2, 1911, 129; Drew-Bear, Th., Chiron 9 (1979) 287288, 55. j.; Levick-Mitchell, /. m. LV. L. még Robert J. és L., Hellenica 6, Paris 1948. 117-118. 20 Ezzel kapcsolatosan különösen tanulságos egy sztélére utalni, amelyet Keil Kulában látott: Keil, J. — v. Premerstein, A., Bericht über eine Reise in Lydien. Denkschriften der Kaiserlichen Akad.d. Wiss. in Wien. Philos.-hist. Kl. 53,2, 1908, 191. sz. A relief sajnos nincs reprodukálva, de leírása alapján alighanem Kadoiban készült (Vö. Robert, Hellenica 6, 104, 2. j., ahol a sztélé Kadoira van lokalizálva). Feltűnő, hogy a feliraton az évszámot ez a pontosítás követi: xaQcbs äyovoiv 'AÇavèïrai („Aizanoi lakóinak időszámítása szerint"), ami nyilvánvalóan a használt időszámítások kétértelműségéről és párhuzamosságáról árulkodik. Aizanoiban az actiumi időszámítást használták (1. fent 19. j.), és a kiadatlan relief olyan területről származik, ahol vagy sullai időszámítást használták, vagy mindkettőt. 21 L. Cortsen, Th., Über die Schwierigkeit, Reliefs nach Inschriften zu datieren, Istanbuler Mitteilungen 37 (1987) 190-195. 22 Az elhunyt Maxima hajviselete megerősíti, hogy a sztélét a sullai időszámítás szerint, 155156-ra kell keltezni. A hajviselet, bár stilizált, Faustina Minorénak felel meg („1. típus"), és 147— 148 után volt elterjedve a Birodalomban. Igaz, hogy a hajviselet továbbélt, de semmiképpen nem később a 3. századnál. Ez tehát kizárja a sztélének az actiumi időszámítás szerinti datálását, és a sullai mellett szól. Faustina minor „1. típusú" hajviseletéről 1. Einsehen, K., Die Bildnistypen der Faustina minor und die Fecunditas Augustae. Abhandl. Akad. in Göttingen. Philol.-hist. Kl. 3,126 (1982) 44 sk, 1-6, 8-11. sz. 8-13. t.
