Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)

Maillol Földközi-tenger szobrának antik előképe

Nem egyszerű motívumátvételről van itt szó. Maillol mint láttuk, nem utolsó sorban a görög szobrászat hatására fordult szembe a 19-20. század fordulóján a naturalizmussal, a mintázás bravúrjaival, a „húsmunkával". Számára az akt nem csupán téma, hanem művészetének kifejezési formája lett; az emberi test hasonlatként, példázatként fejezi ki mindazt, amit a művészetről gondolt.

10 Olyan formációkat keresett és talált, amelyek önmagukba zártak, egyszerű geometrikus formákból épülnek fel, illetve ezeket töltik ki. Felfedezte az emberi test és az elemi geometriai testek közti összefüggést: klasszicizmusának Cézanne, is forrása. Éppen ezért ragadták meg őt a görög szigorú stílus alkotásai : itt találta meg a görög szobrászatnak azt az utolsó pillanatát, amelyben a kompozíció még szoros kapcsolatban áll a figurát befogadó tömbbel, még magán viseli a tömbből való kibontakozás nyomait és nekifeszül a befogadó forma falainak. Párbeszéde ezekkel a művekkel nem korlátozást jelentett, ellenkezőleg, magára találást, a maga korának művészetét szabadította fel benne: „És modernnek kell lenni.. . vagy talán Görögországban vagyunk, hogy Minervákat csináljunk? A magunk dolgát kell csinálni."

41 GESKÓ JUDIT 40 Langlotz, E., Griechische Kunst in heutiger Sicht, Frankfurt am Main 1972, 73. 41 Frère, i. m. (7. j.) 33. Hálásan köszönöm Szilágyi János György utalásait az antik szobrászattal kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan, valamint Juliet Wilson-Bareau-nak (London), hogy a kézirat elolvasása után tanácsaival segítségemre volt.