Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 74. (Budapest, 1991)
Maillol Földközi-tenger szobrának antik előképe
egy francia expedíció kezdte el 1829-ben, és a metopék akkor eló'került néhány töredékét magukkal vitték Párizsba. 33 Ezeket Maillol a Louvre-ban csodálhatta meg. A templom és szobordíszítése nagy részét azonban csak a német régészek 1875 őszén kezdett ásatásai hozták napfényre. Az ásatásokat hamarosan követték az első beszámolók a feltárt szobrokról és a rekonstrukciós kísérletekről is. 34 Az újonnan előkerült olympiai szobrok fényképfelvételei így már az első, reprodukciókat is tartalmazó nagy publikáció (1894) és Maillol görögországi útja előtt eljuthattak a párizsi művészekhez, különösképpen Gauguinhez, akinek keresztapja és támogatója, Gustave Árosa antik emlékek elismert fotográfusa volt. 35 így lehetséges, hogy Gauguin Aha Oe Feii? című festményének és Maillol 19001902 között készült kis ülő női szobrainak 30 közös előképe és ezzel a Földközi-tenger szobor forrása is az olympiai Zeus-templom keleti homlokzatát díszítő oromcsoport ülő ifjúalakja volt (30. és 31. kép). Feltételezhető, hogy Maillol több, a figurát különböző nézetekből ábrázoló fotográfiával rendelkezett. Ezek közül az alakot jobb oldali szögből ábrázoló közeli rokonságot mutat a Gauguin kép előtérben ülő alakjával. Eltérés csupán a jobb kar és kéz, valamint a bal kéz tartásában van: a gauguini nőalak jobb kezével kissé hátul támasztja meg magát, bal kezét pedig bal térdén nyugtatja, de mind a test, mind a két láb tartása teljesen megegyező az antik figuráéval. A Szépművészeti Múzeum Guggoló fiatal nő görög konttyal című kis szobrának 37 több nézetű felvételei (32. és 33. kép) az olympiai szobor szoros kapcsolatát bizonyítják a korai Maillol művekkel. A kis nőalak bal kezének íve hasonló a szolgaszobor földet érintő bal kezének ívéhez; eltérés a térdelő jobb láb alsó száránál, illetve abban mutatkozik, hogy a jobb kezét közelebb húzza a testéhez. Ezen és az 19001905 között készült többi szobron, valamint bozzettók és rajzok egész során figyelhető meg hogyanjutott el Maillol az antik példától elindulva szinte lépésről lépésre a Földközi-tenger megmintázásához (1900-05), majd kőbe faragásához 1905-ben (28. kép). 38 A szobor munkássága során még sokáig foglalkoztatta, ezt bizonyítja az az 1923-ban készült rajz is, amely az olympiai szolgaszobor szemből készült felvételének kompozícióját követi (34. kép). 39 33 Ashmole, B.-Yalouris, N., Olympia. The Sculptures of the Temple of Zeus, London 1967, 6, 171. A 30. és 31. kép Alison Frantz e kötetben reprodukált felvétele. 34 Collignon, M., Histoire de la Sculpture Grecque I, Paris 1892, 426-461 ; Treu, G., Anordnung des Ostgiebels am olympischen Zeustempel, Jdl 4 (1889), 266-311. A végleges publikáció: Treu, G., Die Bildwerke in Stein und Thon, in Curtius, E.-Adler, F., Olympia. Die Ergebnisse der von dem Deutschen Reich veranstalteten Ausgrabung, Berlin 1890-94, III. kötet. 35 Cachin, F., Gauguin, Paris 1988, 14-15. Görögországi útja során már sok szobrot ismerősnek talált Maillol: „Itt otthon érzi magát Maillol! Otthon, mert sok minden hazájára emlékezteti; és otthon a nagy művek előtt is, melyek ismerősek számára a Louvre-béli látogatásokról és az oly lelkesen tanulmányozott fotókról" (Cladel, i.m. [14. j.] 95); A fényképek felhasználásáról Maurice Denis is megemlékezett: „.. .öntvényekről és fényképekről is vesz kölcsön különböző elemeket, amelyeket aztán egységbe olvaszt." (Denis, M., in A szimbolizmustól a klasszicizmusig, Budapest 1983, 120). 36 Guggoló fiatal nő, 1900, bronz, Dina Vierny gyűjteménye, Slatkin, i. h. (1979) (2. j.) 8. k.; Hoetkin, i. h. (11. j.) 5-9. k. 37 Ltsz.: 6673, bronz, 16 cm, dr. Kohner Adolf ajándéka 1934-ben. 38 Vö. kat. Orsay (3. j.) 2. k. és 9. k., Koella, í. m. (10. j.) 151. 39 Vö. kat. Orsay 18. sz.
