Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)
Egy újabb Pietro Faccini rajz
maggiore 10. oltárán állt (stílusa Maivasiát Tintorettóéra emlékeztette); a másik festmény Faccini „számtalan" kisebb képének egyik Jellegzetes példája volt, s á római Vigna Ludovisia Casinóját díszítette. (Ezek a képek, melyek jó részét ekkor már valamelyik Carracci műveként tartották számon, Maivasiában Feti stílusát idézték fel.) A bolognai oltárképet Malvasia valamivel később, a bolognai festmények topográfikus leírásában (1686) újra említi (ismét Tintorettóra utalással). Ez a tábla azonban 1835-ben, a templomban keletkezett tűzvész során elpusztulhatott, s a restaurálás során másikkal pótolták. 7 Marangoni 1910ben még látott egy metszetet Signor Belluzzi gyűjteményében, mely véleménye szerint az elveszett kompozíciót őrizte, 1960-ban pedig Posner a Louvre egyik Faccini rajzát (ltsz. 8230 [99. kép]) publikálta, mint a Malvasia által említett két festmény valamelyikének kompozíció-vázlatát. A Marangoni által említett metszetre Posnernek, mint írja, nem sikerült rábukkannia. 8 A firenzei Kunsthistorisches Institut fotótárának Faccini-anyagában található azonban egy fénykép Filippo Morghen (szül. 1730) rézmetszetéről, mely Mária templomba menetelét ábrázolja (100. kép), s felirata szerint Faccini festménye után készült. 9 A fényképen látható metszet azonos lehet azzal, melyet Marangoni ismert (az ábrázolás leírásában utalt a főpap parapet mögé rejtett, s^ezáltal a helyes arányok kedvéért kissé csökkentett terjedelmű alakjára), s ha állítása a metszetben megőrzött festményről helytálló, a metszet és a rajz kompozicionális összefüggései alapján a Louvre-beli rajzban egyértelműen a bolognai oltárkép vázlatát kell látnunk. Ebben az esetben a Zeri gyűjtemény festménye feltételesen a római Vigna Ludovisia Casinójának Malvasia híradása után időközben ugyancsak eltűnt képével azonosítható, s ennek fennmaradt vázlata a mi rajzunk. Posner a Louvre-beli rajzvázlat elkészítésének időpontját az 1590—1594 közötti évekre helyezte, s a kompozíció végső forrásaként Tiziano azonos témájú festményét (Velence, Galleria dell'Accademia) nevezte meg. 10 A kép síkjával csaknem párhuzamosan futó lépcső jellegzetes motívuma valóban igen erős hatást gyakorolt Faccini kompozíciójának kialakítására. A közvetlennek tűnő inspiráció különösen a rajzvázlaton érezhető. A kompozíció rézmetszetben őrzött végleges megoldásában, mint Marangoni észrevette, Faccinit már inkább a két főalak harmonikus, intim összekapcsolásának kérdése, valamint az előtér alakokkal való kitöltése foglalkoztatta. Ha a budapesti rajz és az ennek nyomán készült festmény lényegesen eltérő kompozícióját is alaposabban szemügyre vesszük, érdekes megvilágításba kerülhet a Faccinit érő erőteljes velencei hatások megmagyarázására először Arcangelitől feltételezett velencei utazás, Facgiuri delle, migliori cose del Tintoretto;", illetve: „Infiniti rametti poi e quadrettimi piccioli, nè'quali fu inarrivabile, e andö al pari del Feti; e che per la maggior parte son tölti per di Annibale; come quello della Beata Vergine, che saglie al Tempio nel primo casino della Vigna Ludovisia in Roma,". ' Malvasia, C. C, Le pitture di Bologna. 1686. (Ristampa ... a cura di A. Emiliani) Bologna 1969, 347, 14—17. sor; illetve 237—238, Emiliani kommentárja. 8 Marangoni, M., L'arte 13 (1910) 464, 466; Posner, D., Faragom 11.(1960) 131. sz., 52, 9. j. ! ' „Pietro Facini dip: Bononice / Fili : p° Morghen Scol: Prestant Romae in Typographio Paleariniano." Az Intézet könyvtárában és fotótárában folytatott kutatások lehetővé tételéért ezúton mondok köszönetet az intézet vezetőinek. 10 i. m. (fent 8. j.) i. h.
