Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)

Egy Jan de Mont rajz

Karel van Mander tudósítása Mont római és bécsi adatait illetően megbízható lehet, mivel maga is e mesterek szorosabb baráti köréhez tartozott és Bécsben együtt dolgozott Sprangerrel és Monttal. Sajnos azonban közlése nem terjed ki olyan részletekre, amelynek alapján az amszterdami és budapesti rajzok készülési idejét és célját közelebbről meg tudnánk határozni. Valószínű, hogy Mont e rajzokat még Itáliában készítette, de az sincs teljesen kizárva, hogy a II. Rudolf tiszteletére felállított bécsi diadalív díszítményeihez készült tervek közé tartoztak. A rajzok stíluskapcsolatait vizsgálva kétségtelennek tűnik a házhomlokzati frízekhez készült Polidoro rajzókkal való rokonsága: a heves mozgású, reliefszerűen elrendezett alakok és az erőteljes fény-árnyék kontraszt hasonlósága alapján. Polidoro a legnagyobb hatású művészek közé tartozott nemcsak a XVI., hanem még a XVII. században is. Számos északi művész került vonzási körébe, így annak a művészkörnek a tagjai is — köztük Speckaert, Karel van Mander, Spranger — akikkel Mont Rómában szorosabb kapcsolatban állhatott. Mont amszterdami rajzának szembenálló férfi alakja a Palazzo Mii esi Niobe történetét ábrázoló, sokat másolt frízének lovat tartó figurájára emlékeztet típusa és részben mozdulata alapján.

14 A budapesti rajz határozott léptű figurái pedig, amelyek a győzelmi áldozatra szánt bikát vezetik, a Palazzo Ricci Mucius Scaevola Porsenna előtt című frízének katonáihoz állnak közel.

15 Végül kapcsolat mutatkozik e kompozíció és Spranger 1607-ben Jan de Mont emlékére festett allegóriája (Prága, Obrazárna Prazskeho Hradu, 95. kép)

16 között. A kép felirata szerint Spranger egy Mont művet használt fel barátja művészi hírnevét magasztaló festményéhez. A szorosan egymás mellett és mögött álló alakok típusa, elrendezése, gesztusaik ritmikája, továbbá a koszorút és pálmát tartó géniusz emlékeztet a budapesti Mont rajz figuráira, így valóban hitelt adhatunk a kép feliratának a Mont-i archetypusra vonatkozóan. A hű barát itt bizonyos mértékig Mont stílusához is alkalmazkodott, így festménye és a budapesti Mont rajz ismerete elősegítheti, hogy a balsorsú szobrász további műveit felismerjük.

17 GERSZI TERÉZ 14 Ravelli, i. m. 712 sz. (Rubens másolata). 15 Ravelli, t. m. 541 sz. 16 Kaufmann, Thomas DaCosta, L'école de Prague. La peinture à la cour de Rodolphe II. Paris 1985, 20—77. sz. 17 Az amszterdami Mont rajz közlésének engedélyezéséért hálás köszönetet mondok J. Qu. van Regteren Altena özvegyének.