Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)

Egy úttörő

rácsozott rombusszal, lábai mögött pontrozettával.

19 A budapesti edénytartó négy lapján egy-egy álló, jobbra forduló nőstényszarvas jelenik meg, nagy ívben hátra fordított nyakkal; a térkitöltő dísz fölötte jobbra mindig rácsozott rombusz, a hasa alatt háromszor svasztika (48—49., 51. kép), egyszer csillag, és ugyanezen a lapon az állat feje fölött balra pontrozetta látható (50. kép). Az állat orra három lapon a farát érinti,, a szemet festetlenül hagyott kis kör jelzi (ez a veii madarak közül csak az egyiknél vehető ki világosan), patáik mindenhol jelezve vannak, a térdízület hajlása csak a hátsó lábakon. A fölül gyűrűvel határolt, lefelé kihajló, profilált talprész festése a két edénytartón azonos : a figurális díszítésű lapokat alul lezáró sáv alatt két vízszintes vonaltól keretezett pontsor. Szükség volt a két edénytartó festett díszítésének ilyen szokatlanul részletes leírására, nemcsak azért, hogy később előkerülő darabok vizsgálatánál az összehasonlítás alapja lehessen, hanem főként azért, hogy kétségtelenné váljék: a két darabot azonos kéz díszítette; a veii példány lelőhelyéről Casale del Fossofestő néven említhetjük. Egyelőre aligha tisztázható a kapcsolata a Forumon talált töredék festőjével. Colonna kizártnak tartja azt, hogy a veii és a forumi darab azonos műhelyből való,

20 de a budapesti példány ismeretében a kérdés nem tekinthető lezártnak. Colonna joggal utalt a különbségekre: a forumi töredéket bevonás fedi, festése és eleganciája fölülmúlja a veii edény tartó mesteréét. Mindez kétségtelenül helytálló, nemkülönben az is, hogy a megmaradt töredékből ítélve a forumi darab díszítő rendszere nem állhatott olyan közeli kapcsolatban a veil példányéval, mint a budapesti. Másfelől azonban eléggé feltűnőek az egyezések a fennmaradt díszítésben: a körző-ecsettel rajzolt koncentrikus körök a vállon, a sávozott András^keresztek, a rácsozott rombusz alakú térkitöltő dísz a madár nyaka mögött — igaz, hogy mindez triviális díszítés volt a feltételezhető görög mintaképeken. A madár-testek rajza is rokon; mindkét példányon először a körvonalakat festette meg vastag sávval a festő, csakhogy a forumi töredéken függőleges sávozással töltötte ki őket, a veii példányon pedig teljesen befestette.

21 Érdemes utalni a rendkívül közeli kapcsolatra a forumi madár-töredék és az egyik veii madár között

22 a fej és a nyaktól éles szögben elváló, egyenes vonalú hát rajzában. A madarak festése kétségtelenül hanyagabb a veii állványon, de a velük egy kéztől származó budapesti nőstényszarvasok nem maradnak el a rajz kvalitásában a forumi töredék madarai mögött. A két ismert darab azonban túlságosan kevés ahhoz, hogy képet adjon róla, a technika változatosságának és a kivitel minőségének, valamint a görög mintaképekhez való ragaszkodásnak milyen skáláját feltételezhetjük a Casale del Fosso^festőnél. így a forumi töredék attribuciójának kérdését nyitva kell hagyni. Ez azonban nem azonos a készítő műhely kérdésével. Colonna a forumi töredék és a veii állvány viszonyát importált görög modell és helyi utánzat viszonyaként jellemezte.

23 Ennek a feltevésnek fő akadálya, hogy a forumi töredék kiegészítését 19 A Buranelli cikkében közölt darabon kívül a raktárban van még egy hozzá tartozó töredék az egyik elveszett metopé-lap alsó részéből, rajta pontrozettával. 20 MEFRA 92 (1980) 592. 21 Mindkettőnek megvannak az euboiai mintaképei, vö. például Arch. Eph. 1975, 57. t. 22 MEFRA 92 (1980) 582, 2. k., fent balra. Euboiai mintaképeik például in Tainia R. Hampe .. . dargebracht, Mainz 1980, 4. t., 6a k.; Arch. Eph. 1977, 41. t. 1. k.; ASAtene 59 (1981) 203, 35. k. 23 MEFRA 92 (1980) 591. Ennek nehézségére ő maga utalt (i. h., 596), de nyitva hagyta a kérdést. Először Gjerstad, i. m. (fent 9. j.) IV, 1966, 283, 3. j., vetette fel,