Varga Edith szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 68-69. (Budapest, 1987)
Izisz pap koporsója egy magyarországi gyűjteményben
felé eső oldalon csak a vászon magasságáig kerültek pótlásra, hogy erre az epoxigyantás kiegészítésre — a későbbiekben krétás alapozást lehessen felvinni. Bár a faváz ragasztása igen gondosan és aprólékosan történt, az egyes elemek deformáltsága miatt a ragasztás mentén egy-két helyen szintkülönbségek maradtak. A koporsó faanyagának megerősítésére — átitatására — annak jó állapota miatt nem volt szükség. Mikroorganizmusok és fakárosító bogarak ellen a festetlen felületen pentaklórfenol 2%-os denaturált szeszes oldatával megelőző fertőtlenítést végeztünk. A favázról felemelkedett rétegek rögzítése Paraloid B 72 10— 30%-os acetonos oldatával történt. 8 Ahol a rétegek a fa száradása következtében egymásra csúsztak, s ezért közvetlen visszaragasztásuk a faalapra nem volt lehetséges, a faváz és az alapozások között keletkezett üregek kitöltésére Paraloid B 72 30%-os acetonos oldatába kevert kréta szolgált. A rétegek rögzítését a koporsó tisztítása követte. A restaurálást megelőző konzultációk során felmerült a kérdés, hogy a koporsó festett felületét borító vöröses színű lakkréteg eltávolításra kerüljön-e. Minthogy a koporsóaljon több helyen volt lakklecsurgás, feltételezhető az eredeti bevonat színtelensége; színes lakk használata esetén nem valószínű, hogy ezeket a lefolyásokat az igényes kivitelű tárgyon rajtahagyták volna. 9 A fedél kopott, hiányos lakkrétege rontotta a tárgy esztétikai hatását. Mindezeket figyelembe véve a lakk eltávolítása mellett döntöttünk. A tisztítás dimetil-formamiddal történt. A karokon, az arcon és a széles gallér kar alatti részén a régi kiegészítéseket csak mechanikus úton lehetett eltávolítani. A tisztítás eredményeképpen láthatóvá vált, ha töredékesen is, a jobb szem, a jobb fül vörös rajza, a széles gallér kezek alatti részén két sor gyöngy a bal könyök alatt egy Udzsat-szem és egy felső-egyiptomi koronát viselő kígyó ábrázolás (4. kép). A tisztítás után a felület alapozáshiányait Paraloid B 72 30%-os acetonos oldatába kevert krétával pótoltuk. A nagyobb hiányok epoxitgyantával készült kiegészítéseire is ez az anyag került alapozásként. Mind a sárga alapszín, mind a színes ábrázolások hiányainak retusálása a megkülönböztethetőség céljából akvarell festékkel, vonalkás technikával történt. A koporsó belsejében az illesztéseket takaró vöröses színű tapasztás hiányalt pótló epoxitgyantát az eredetihez közelálló színűre festettük. Restaurálás után a koporsó teljes festett felületén védőbevonatként Paraloid B 72 2%-os acetonos oldata került alkalmazásra. KOVÁCS PETRONELLA 8 Vizet vagy lassan párolgó oldószert tartalmazó konzerválószerek nem jöhettek számításba a koporsó igen gyenge megtartású alapozása miatt. A Paraloiddal készült krétás alapozást retusálás előtt nem kellett lakkozni, mert nem szívta magába a festéket. 9 Lucas említést tesz színtelen lakkok használatáról a XVIII. és XXII. dinasztiák közötti időben, v. ö.: Lucas, A., i. m. 357.
