Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 66-67. (Budapest, 1986)
A Szépművészeti Múzeum 1984-ben
gatott lapok a kor legkiválóbb metszőinek — Pierre Aveline, Benoit II. Audran, François Bouchet, Laurent Cars, Charles-Nicolas Cochin, Nicolas Larmessin, Jacques Philip Lebas, Louis-Gérard Scotin, Nicolas-Henri Tardieu, Henri-Simon Thomassin — munkái közül elsősorban a népszerű, híres kompozíciók: Elindulás Cythera szigetére, Gersaint műkereskedő cégére, Az élet örömei, Szerelmi jelenet, ahogy az olaszok játsszák, Szerelmi jelenet, ahogy a franciák játsszák, Velencei ünnepség stb. voltak láthatók. A Biblia világa. Az Ótestamentum című grafikai kiállítás egy két részből álló sorozat első részét képezte (okt. 26—1985. márc. 30. Rendezte: Zentai Loránd). A didaktikus célú kiállítás ótestamentumi témák grafikai feldolgozásait mutatta be az ószövetségi írások sorrendjét követve, a Teremtés könyvétől a Próféták könyvéig. Anyagát a Grafikai Gyűjteményben őrzött rajzok és metszetek adták. A kiállított művek készítési idejének szélső határait két illusztrált biblia jelezte: a gyűjtemény egyik legkorábbi darabja, egy Biblia pauperum a 14. század eljéről, illetve a Gustave Doré illusztrációival ellátott monumentális Biblia-kiadvány a 19. század második feléből. E két időhatár között az európai fejlődés egyes fontosabb szakaszait mintegy 250 grafikai lap, metszet és rajz illusztrálta, zömben a 16. századtól a 18. századig terjedő időszak alkotásai. A kiállítás gerincét a „Rembrandt-Biblia" lapjai képezték: a nagy holland művész ótestamentumi témájú rézkarcainak csaknem teljes anyaga. A Szépművészeti Múzeum és a Berlini Állami Múzeumok által közösen rendezett „Németalföldi szobrászat, 14—16. század" c. kiállításon szereplő művek egy részéről a Bulletin jelen számában közöl tanulmányt a kiállítás rendezője, Szmodisné Eszláry Éva (nov. 30—1985. febr. 24). A külföldi vendégkiállítások közül először a Mai román festészet bemutatójára került sor (aug. 28—szept. 30. Rendezte Geskó Judit). Ezt követte a Cseh kubizmus című kiállítás, amelyen 76 művet állított ki gyűjteményéből a prágai Nemzeti Galéria (okt. 5—nov. 11. Rendezte Cifka Péterné). Képekkel és grafikákkal szerepeltek Bohumil Kubista mellett az 1911-ben kubista programmal alakult csoport (Skupina) legjelesebb festő tagjai: Vincenc Benes, Jozef Capek, Emil Filla, Antonin Procházka, Václav Spála és a szobrászok közül az európai jelentőségű Otto Gutfreund. A bemutatás kiterjedt a cézannei eredményeket gyümölcsöztető előzményekre, a kubizmus kibontakozására (1910), virágzására (1911—1918) és sajátos jelenlétére a húszas, sőt a harmincas évek cseh művészetében. Az alkotók, Picasso és Braque úttörő munkáinak korai megismerését, az akkor Párizsban élő Vincenc Kramánnak, a prágai Nemzeti Galéria későbbi igazgatójának köszönhették. A válogatás érvényre juttatta, hogy valamennyi cseh festő — természetes módon kötődve a hazai körülményekhez — különbözőképpen, sajátosan értelmezte az új módszert. Kubista fontos értékként őrizte a valóságra utaló motívumokat. A legkövetkezetesebb kubista Filla volt, Spála vásznai a fauve-ok merész színeivel gazdagodott, Procházka hajlott a dekorativitásra. A franciaországi mozgalmakat túlhaladva a Csoport építész tagjai kubista házakat, bútorokat, használati tárgyakat is alkottak. Erről az érdekes és Magyarországon jóformán ismeretlen tényről a kiállítás sajnos csak fotókon tájékoztatott. Különösen emlékezetesek maradtak Jozef Chochol és Pavel Janák, a két Otto Wagner növendék, tájhoz és műemléki környezethez illő épülettömbjei, kubista elemekben gazdag homlokzatai. A tárlaton látható volt a cseh kubista festészet néhány „főműve", így Kubista Szent Sebestyénje és Benes Katonatemetése. A kiállítás sikerét széleskörű sajtóvisszhang dokumentálja.
