Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 66-67. (Budapest, 1986)
A Németalföld és határvidékeinek szobrászatához
tebb alkotás. Hasonló jellegű a hercheni Szent Péter templom 16. század elejéről való Corpusa is, melyet a szakirodalom Tilmann mester körébe helyez el (26. kép). 28 1470—80 közé datáljuk a budapesti szobrokat a hozzá tartozó Krisztussal együtt. A drapéria részletformáinak faragásában való rokonságára a Tilmann műhellyel már rámutattunk kongresszusi tanulmányunkban, ugyanott indokoltuk meg a szobrok datálását is. 29 A budapesti darabokhoz hasonló részletmegoldások találhatók a Groß St. Martin Kálváriája Mária és János figurája drapériáján is. Figyelemreméltó hasonlóság a két Szent János alakon a bal kéz alatti drapéria öblének formája és a pihenőállásban lévő bal láb drapériájának erős redők által határolt lefelé elkeskenyedő, ék alakú formaképzése. A budapesti Evangélista Szent János szobor kéztartása — ha merevebb és műhelymunkára valló is — de rokon a Groß St. Martin templom Szent Jánosáéval. A budapesti szobor kezei ma már sajnos csupán a dokumentumértékű régi fényképen tanulmányozhatók (27. kép). A kölni szobrászat e jelentős korszakáról szólva nem hagyhatjuk el a dóm Mária kápolnája hatalakos kőszobor csoportjának megemlítését, mely 1473 után készült, s a „Victor Sacerdos olim Judeus" feliratot viseli magán, utalással a kereszténységet felvett Victor Carbenra, a donátorra (23. és 29. kép). 30 Ez, a város legelőkelőbb helyén látható, gazdag szoborcsoport hatással lehetett más kölni és alsó-rajnai alkotásokra is. Mindkét budapesti szobor ruházatának redővetésében van valami, ami rokon a Mária kápolna Joachim szobrával (vö. 23. és 25. kép). A grafikai előképek e korszak kölni szobrászatában is fontos szerepet játszhattak. A fent említett hasonlóságok azonban ezen túlmenőek, s már a szobrászi példák hatásának erejére utalnak. A Mária szobron az övbe feltűrt drapéria formája, mely kisebb, kettős ékalakot vesz fel a jobb kar alatt s a köpeny bal kar mögötti drapériájának formarendszere hasonló a Joachim szoboréhoz, úgyszintén az Evangélista Szent János szobor övbe feltűzött drapériáján jelentkező mély, lefelé futó, a lábfej felett találkozó redőzet. Figyelemreméltó rokonságot mutat Mária arctípusa is a Victor Carben által rendelt csoport Szent Annája arcával s a fejet befedő és nyakat borító drapéria faragásmódjával (vö. 24. és 29. kép) Végezetül még egy példát idézünk, mely ennek a jelentős, kölni szoborcsoportnak hatását mutatja. A berlini Staatliche Museen birtokában lévő és a budapesti és berlini kiállításokon egyaránt szereplő Szent Anna harmadmagával csoport (30. kép), 31 mely kölni vagy alsó-rajnai mester 1490 körüli munkájaként került a katalógusba. Ez példa lehet a középső, Szent Annát harmadmagával ábrázoló csoport további alkotásokat ihlető erejére. A kölni csoporton a donátor alakja is szerepel. Különösen Mária figurája, Mária és Szent Anna alakjának egymáshoz való kompozicionális kapcsolódása jellegzetes. Ezzel a Mária típussal rokon az aacheni Suermondt Múzeum 1500 körüli kölni Máriája is, mely az ölében lévő drapéria redővetésében is hasonló a Victor Car28 Hilger, H. P.-—Willemsen, E., Farbige Bildwerke des Mittelalters im Rheinland, Bonn 1967, 123., 29. kép. 89 Szmodis—Eszláry, É., i. m. 74—75. 30 Marienbild in Rheinland und Westfalen, Essen 1968, 191. sz. 191. a —f. képek. 1473 áttérésének éve. 31 Németalföldi szobrászat, 34. sz.; Demmler, Th., Die Bildwerke in Holz, Stein uns Ton, Grossplastik, in Die Bildwerke des Deutschen Museums III, Berlin —Leipzig 1930, 313 sk.; Schweitzer, H., Die Skulpturen Sammlung im Städtischen Suermondt Museum zu Aachen, Aachen 1910, 19., 14. kép.
