Szabó Miklós szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 65. (Budapest, 1985)
Egy alakos díszítésű ciprusi váza
zolt, hangsúlyozottan nagy fej érinti a váza nyakának tövében levő széles vízszintes sávot. Az arc profilja az állcsúcs és a felső ajak (?) kiugrása miatt erősen tagolt. A szemköztnézetben ábrázolt óriás szem kifelé tekint. A tojásdad koponyát fölül az orr és az egyetlen sávval jelölt haj egybefolyó vonala határolja. Az alak haja, két válla és bal lába rámegy a keretre. A figurális díszítés, ahogy ez a haj festésén jól lemérhető, a keretező sávok után került a vázára. Gjerstad mérvadó feldolgozásában a ciprusi kora vaskori kerámiát I-től V-ig számozott sorozatban osztályozta, a geometrikus kor vázáinak az I— III, az archaikus koriaknak a IV—V sorszámot adva. 7 A budapesti váza a festés technikája alapján a „fehér festett (White Painted) áru" csoportjába tartozik. Nyakának erősen konkáv fölső és az egyeneshez közelítő alsó felének, a „fehér festett áru" nagyméretű hordó-edényei közt a III. és a IV. sorozatban van a legközelebbi párhuzama, 8 kissé lapított testének pedig a „két színnel festett (Bichrome) áru" IV. és V. csoportjában, ugyancsak a forma nagyméretű változatai között. 9 A ciprusi vaskor hordó-edényeinek két változata élt egymás mellett, az egyiken a nyakon a fül illeszkedésének magasságában reliefgyűrű van, a másikon nincs. 10 Az előbbi változatot egyéb, kisebb formai eltérések mellett az utóbbival szemben általában jóval nagyobb mérete jellemzi. 11 A fülhöz illeszkedő nyakgyűrű, amely alighanem a Levante partvidékének kerámiájából került Ciprusba, igen gyakran előfordul a hordó-edényeken kívül a kisméretű kancsókon is, — ahogy ezt a múzeumnak egy, ugyancsak a Zichy-gyűjteményből származó és közöletlen példánya is tanúsítja (4. kép). 12 így nem meglepő a budapesti kisméretű hordó-edényen való megjelenése. A Szépművészeti Múzeum vázájához hasonló kis formátumú hordó-edény a ciprusi kerámia V. sorozatában már nem fordul elő. 1:! A váza Gjerstadnak az egyenesvonalú fejlődést ábrázoló szkémájához viszonyítva „eklektikus" vonásokat mutat: nyakgyűrűs, ám kisméretű változat. Ez azonban nem jelent többet, mint amit az edény díszítése is bizonyít: hogy az egyes darabok gyakran nem illeszthetők be pontosan az egész történeti fejlődés rekonstruálásának alapjául szánt, csak az azonos irányba mutató jelenségeket figyelembe vevő osztályozási szkémába. Mint fentebb utaltunk rá, a test formájának legközelebbi párhuzamai a nagyméretű hordó-edények IV. és V. sorozatában, a nyakforma megfelelői III. és IV. sorozatban találhatók meg. Ez arra mutat, hogy a ciprogeometrikus kor vége és a második ciprusi archaikus korszak eleje közti időben, i. e. 700—600 táján készülhetett. 1 '' A pontosabb keltezéshez a vázán látható ábrázolás sem nyújt segítséget, mert nem kapcsolódik az edényforma alapján kikövetkeztethető kor jellemző stílusaihoz. Az edény jelentőségét azonban éppen ez a figurális ábrázolás adja 7 Gjerstad, i. h. (fent 2. j.) és ua., in The Swedish Cyprus Expedition (=SCE) IV: 2, Stockholm 1948, 48—91. « Vö. Gjerstad, SCE IV: 2, 28. t., 15. k. 9 Vö. Gjerstad, SCE IV: 2, 49. t., 1. k. 1,1 Gjerstad, Opusc. Athen. 3 (1960) 114. 11 Uo. 12 Vö. Gjerstad, Opusc. Athen, i.h. 8. k., 1—11. típus és SCE IV: 2, 37—46. t. A 4. képen látható váza leltári száma T. 842, magassága 7,6 cm, füle modern kiegészítés. 13 Vö. Gjerstad, Opusc. Athen. 3 (1960) 7. k. 14 A kronológiájáról Gjerstad, in SCE IV: 2, 427 és az ott adott dátumok revíziója: Gjerstad, Acta Arch. 45 (1974) 118; Coldstream, J. N., Report of the Department of Antiquities, Cyprus, Nicosia, 1979, 267.
