Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)
Adalékok a siennai koraseicento festészethez
közismert, az Etruria Pittricében is reprodukált Lót kompozíciójának 30 baloldali lányfigurájával nyilvánvaló és nem lehet véletlen (45. kép). Hogy a két festő ismerte egymást, arra már abból is következtetni lehetett, hogy a Medici gyűjteményben pendent-ként említett két római tárgyú festmény közül a Lukrécia halálát Rustici, a Sofonisba és Massinissa jelenetet Manetti festette. 31 Rustici és Manetti stílusának affinitását a mexikói Sámsonnal kapcsolatban Spear is kiemelte; 32 Rusticinek Manettire gyakorolt hatása még közvetlenebb a firenzei Magdolna halála Manetti által is megismételt változatban. 33 Rustici mű a római Borghese és a firenzei Medici gyűjteményeken kívül csak a nápolyi Roomer gyűjteményben szerepelt a kor nagy magángyűjteményei közül 3 ' 1 — pontosabban nincs adatunk arra, hogy más gyűjteményben is előfordult volna — ezideig tehát Nápoly jelentené életében Rustici hírnevének legtávolabbi pontját. Az antwerpeni származású kereskedő híres nápolyi képtárában jelentős részt képviseltek a caravaggeszk festők, elárulva, hogy Roomer ,,. . . had a taste for the grotesque, the dark and the cruel". 35 Capaccio a monteolivetoi palota termeiben látott Ribera, Stanzione, Saraceni, Caracciolo, David de Haen festmények után tesz említést Rustici képéről: „Di Giovan Battista di Rustici Senese, la decollazione del Battista". 36 Megfelelő adatok hiányában könnyelműség lenne azt állítani, hogy képünk azonos a gyorsan szétszóródó gyűjtemény egyik darabjával; mindenesetre a tárgy megjelölése nem mond ellent e származás lehetőségének. Ugyanakkor, ismerve azonos tárgyú kompozícióiban az ötletesség és változatosság hiányát, ha nem is a budapesti, valószínűleg ehhez nagyon hasonló képe volt a Roomer gyűjteményben. Az új budapesti Salome a firenzei autentikus művekkel 37 való nyilvánvaló stílusazonossága alapján biztosan helyezhető el Rustici életművében, életművének a Honthorst itáliai stílusától determinált szakaszába, s valószínűleg 1621— 25 között készült. Borea következtetését, amely szerint a mindenfajta kompromisszumra kész Rustici művészetében a „parentesi honthorstiana 38 meglehetősen rövid lett volna, új képe nem cáfolja, de nem is bizonyítja. Erősíti viszont e manierista tradíciókban gyökerező, s e tradíciókat nemcsak publikus megbízásra festett nagy oltárképeiben, 39 hanem érezhetően magán célra készült műveiben is megőrző mester Honthorst közvetlen hatására létrejött caravaggeszk igazodásának tényét. Ezt a tényt azért tartjuk szükségesnek hangsúlyozni, mert Moir /,ü és Nicolson, 41 bár felveszik Rusticit a Caravaggio követők név30 Siena, magángyűjtemény. B a g n o 1 i : i. m. 54. szám. 31 Borea: i. m. 35. és 37. szám. 32 Caravaggio and His Followers. Cleveland, 1971. 43. szám, 127. 33 Borea: i. m. 36. szám. 3/1 C e s i, G.: Un mercante mecenate del secolo XVII. Napoli Nobilissima 1920, 163. Az adatra Garas Klára hívta fel a figyelmemet. Itt köszönöm meg Nyerges Évának, hogy Cesi cikkének fénymásolatát rendelkezésemre bocsátotta. 35 Haskell, F.: Patrons and Painters. Oxford, 1963. 205. 311 Cesi : i. m. 163. 37 B 0 r e a : i. m. 33, 34. és 35. szám. ;!ö Borea : i. m. 53. 39 E művei közül alig néhányat közöltek; a cortonai kiállításon bemutatott és évszáma szerint — 1625 — egyik utolsó művének számító Madonnáját meglehetősen átitatja a manierista tradíció; kompozíciós mintaképe akár az ugyanitt bemutatott Vanni oltár is lehetett volna, de hiányzik belőle annak hajlékony finomsága és szerkezetének világossága. Arte in Valdichiana: i. m. 78. szám. í(l Moir: i. m. 215. 41 Nicolson: i. m. 85.
