Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 62-63. (Budapest, 1984)

LOCHE, R.—ROSENBERG, P.: Jean-Etienne Liotard zománcfestményea budapesti Szépművészeti Múzeumban

JEAN-ETIENNE LIOTARD ZOMÁNCFESTMÉNYE A BUDAPESTI SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN* Liotard, kinek művészi eredetiségét és önállóságát aligha kell hangsúlyoznunk,

1 technikai téren is újítóként jelentkezik: a rajzművészetben korábban csak a miniatúrafestészetben alkalmazott megoldásokhoz folyamodik,

2 illetve a zománctechnika módszereit alkalmazva készített viszonylag nagy, üvegre festett áttetsző képeket. Kézikönyvének

3 „ne fessetek olyan tárgyakat, amelyeket a festészet nem tud jól utánozni" című fejezetében meglehetősen elégedetten mutat be kettőt ez utóbbi munkái közül: „...Nem tudjuk sem az üveg, sem a jól csiszolt fémek csillogását megfelelően utánozni; a festékek meg sem közelíthetik ezeknek a tárgyaknak a ragyogását; ez alól csak a zománcfestmény kivétel. Ily módon festettem üvegre egy templomrészietet, amelynek egyes részeit az ablakokon keresztül megvilágítja a nap: többeket annyira megtévesztett, hogy be kellett nekik bizonyítanom, hogy a képet nem a nap világítja meg. Ez a művem Szardínia királyának a tulajdonában van/

1 Hasonló stílusban festettem meg egy hölgyet, amint gyertya fényénél levelet ír; olyan természetesnek tűnt, és olyan hatást keltett, hogy többen a láng lobogását is látni vélték; mások, az érzékeny szeműek, nem tudták sokáig nézni: ezeket a képeket tűzön üveggel együtt égetett és így azzal egyesült, nem változó zománcfestékekkel festettem." Ez az eljárás, amely igen közel állt ahhoz a technikai módszerhez, amelyet az üvegművészettel foglalkozó 18. századi könyvek oktattak,' a jelek szerint * A tanulmány időközben francia nyelven megjelent (Genava, XXXI, N. S. 1983, 63—66) ; emiatt — mivel a Szépművészeti Múzeum műtárgyával foglalkozik — magyarul közöljük. (Szerkesztőség) 1 Jean-Etienne Liotard-ról lásd : Ed. Humbert, Revilliod, A. — Tiian u s, J. W. R. : La vie et les oeuvres de Jean-Etienne Liotard, Genève, 1897; F o s c a, F.: La vie, les voyages et les oeuvres de Jean-Etienne Liotard. Lausanne

—Paris, 1956; Loche, R. — Roethlisberger, M.: L'opéra compléta di Liotard. Milano, 1978 (..Classisi dell'arte Rizzoli, 96. sz.), korábbi irodalommal. 2 Sajátos, Liotard-ra jellemző módszerrel a rajz hátoldalán gouache-sal és színes krétával készítette el az ábrázolt személyek körvonalait. Ez a miniatúrafestészetben gyakran alkalmazott eljárás. Lásd: Scheidegge r, A.: Restaurationen: JeanEtienne Liotard. Bildnisse der Kinder der Kaiserin Maria-Theresia, in: Bericht der Gottfried Keller-Stiftung. 1966—1969, 86—88, 27—30. kép. ;! Traité des principes et des règles de la peinture par M. J. E. Liotard, Peintre, Citoyen de Genève. Lyon, 1781. 4 Valóban szerepel ez a zománcfestmény Baudi di Vesme: Schede manoscritte (Museo civico di Torino) kötetében. 5 Pontosabban lásd : Haudicouer de Blancourt, F. : L'Art de la verrerie où l'on apprend à faire le verre, le cristal et l'émail, la manière de faire les perles, les pierres précieuses, la porcelaine et les miroirs, la méthode de peindre sur le