Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

Ismeretlen Maillol levél Rippl-Rónai Józsefhez

ISMERETLEN MAILLOL LEVÉL RIPPL-RÓNAI JÓZSEFHEZ Aristide Maillol Rippl-Rónai Józsefhez írt leveleit maga a címzett kezdte nyilvánosságra hozni, amikor 1911-ben megjelent Emlékezéseihez két levelét fakszimile kiadásban mellékelte.

1 1953-ban Wertheimer Klára publikált tizenegy újabb levelet.

2 A francia művész 1894—1921 közt írta őket magyar barátjának. A Szépművészeti Múzeum adattárában nemrégiben fölbukkant egy 1911-ben kelt ismeretlen levele, az alábbiakban azt közöljük. Véleményünk szerint megérdemli a nyilvánosságot: tartalmaz néhány művészettörténeti adatot, kitűnően jellemzi Maillol egyéniségét és a címzetthez fűződő meghitt barátságát, érdekes még azért is, mert a sorok közé egy rajzot is illesztett. Rippl-Rónai József (1861—1927) a legjelentősebb magyar posztimpresszionista festő két évig Münchenben tanult festeni, majd 1887-ben Párizsba érkezett. Munkácsy vette pártfogásba, de a fiatalember szeme csakhamar kinyílt minden új festészeti törekvésre, eredményre és belőlük merítve elindult a maga egyéni művészi útján.

3 Első párizsi bizalmasa James Pitcairn Knowles skót festő 1890 körül összeismertette Maillollal.

4 Azonos évben születtek és kapcsolatuk rögtön barátsággá mélyült. Rippl 1894-ben éri el első jelentős sikerét, a Mars-mezei Szalonban kiállított Öreganyám c. képével, ami ,,. . . nagyon feltűnt ott egy egymást megértő művésztársaságnak" — írja Emlékezéseiben. A Nabis csoport tagjai — mert róluk van szó — ettől kezdve maguk közé számítják. Bejáratos lesz a Revue Blanche szerkesztőségébe, a szerkesztő fivérek közül különösen közel áll hozzá Thadée Natanson. Lássuk az ő emlékeit: „Elég furcsán ismerkedtünk meg vele valamennyien. Réges-rég volt, a század végén, amikor még mindenki eljárt a Szalon tárlataira. Ezúttal a Mars-mezőn tartották, összeverődve többen is elmondtuk egymásnak, hogy milyen boldog meglepetést és örömet szerzett egy sápadt, élénkszemű öreg parasztanyóka arcképének felfedezése, egy nagyanya portréja. Idegen név állt rajta, senki se hallotta addig. Bonnard, Vuillard, Valloton, Ker 1 Rippl-Rónai József emlékezései. Budapest, 1911. A továbbiakban a második kiadást idézzük: Budapest, 1957. Szemelvényeket közöl Rippl-Rónai kiállításának katalógusa: Musée des Beaux Arts André Malraux, Le Havre, 26 février—13 mars 1983. 2 Művészettörténeti Értesítő, II. 1953. 110—118. A publikáció 13 levelet tartalmaz, de köztük van a két, Rippl-Rónai Emlékezéseihez mellékelt, hasonmás kiadás is. Wertheimer nem említi, hogy az utóbbi levelekre Maillol karikatúrákat is rajzolt. 3 Legfontosabb irodalom: G e n t h o n, I.: Rippl-Rónai József. Budapest, 1958. Keserű, K.: Rippl-Rónai József. Henschelverlag, Berlin. Budapest, 1982. Teljes bibliográfia: Fiola, P. — S i p o s, Cs.: Rippl-Rónai József biográfia és bibliográfia, Kaposvár, 1978. 4 Rippl-Rónai, J.: i. m. 51.