Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)
Forain rajzok a Szépművészeti Múzeumban
A hangverseny után a közönség a felállított buffetbe és a magyar csárdába tódult, ahol híres cigányzenekarok játszottak. Az Opera nagy társalgójában függött a Párizsban élő Munkácsy Mihály (1844—1900) ez alkalomra festett tájképe, melyet árverésre bocsátott, s a vételárat Szegedre kívánta eljuttatni. A festmény mellett még két kép volt kiállítva, ezeket a magyar miniszterelnöknek Tisza Kálmánnak akarták elküldeni. Az egyik magyar honvédet ábrázolt, ez Edouard Détaille (1848—1912) csatakép-festő alkotása volt, a másik Alphonse de Neuville (1835—1885) illusztrátor és csatakép-festő francia vértest ábrázoló festménye. 12 Az ünnepség programfüzeteit ismert művészek tervezték. Ilyen programhoz készített rajzot még Forainen kívül a párizsi magyar egyesület elnöke Zichy Mihály (1827—1906) festőművész is. 13 Az ő rajzán Hungária hálás mozdulattal öleli át Mariannet, aki palástját védelmező mozdulattal teríti a lábainál kuporgó, Szegedet megtestesítő nőalak fölé. Egy párizsi képeslap a „Monde Illustré" Edmond Morinnel (1824—1882) a lap illusztrátorával készíttetett műsorfüzetet a magyar csárda részére. 14 L. Browse Forainról szóló könyvében bizonyítja, hogy a művész festészetében már a 70-es évek végétől kezdve fellelhető Manet hatása. 15 Megállapítását igazolja Forain néhány 1880 körül keletkezett képének témaválasztása és a képszerkesztés hasonló módszerének alkalmazása. Ez a hatás megnyilvánul a tömör megfogalmazásban, a szereplők csoportjainak elrendezésében, a jelenetek kivágatszerűségében. Ebben az időben azonban Forain mindezen változtatások ellenére is megőrzött néhány olyan egyéni vonást, mely előző korszakára is jellemző volt. A 70-es évek végén készült rajzokon megfigyelhető erőteljes rövid tollvonásokra emlékeztetnek még a festmények kurta, vastag, tömör ecsethúzásai (leginkább a hajnál, szakállnál vehető észre) és maguk a figurák is visszafogottabban, de megőrizték még kissé groteszk vonásaikat. A 80-as évek közepétől azonban más vonatkozásban is jelentkezik Manet alkotásainak hatása Forain rajzművészetében. Nemcsak a kávéházi és az éjszakai élet bohém férfi alakjai, pisze nőcskék Manet-nál is ismert típusai jelennek meg lapjain, de egyre gyakoribbak az ecsettel készült lavírozott tusrajzok, a hasonló technika alkal12 Vasárnapi Újság 1879. június 15. 386. old. Ezúton mondok köszönetet Illyés Máriának, aki felhívta figyelmemet arra, hogy a Szépművészeti Múzeum Modern Képtárának raktárában ma is megtalálható a két művész festménye. E. Détaille: Honvédőrnagy, Ltsz.: B. 66., A. de Neuville: Francia dragonyos-főtiszt, Ltsz.: B. 65. Pere g r i n y, J. : A Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának festményei és grafikai állaga. II. 1. Budapest, 1909. 2888. sz. (Neuville) és 2889. sz. (Détaille). Mindkét képet a Párizsban működött szegedi árvízi bizottság ajándékozta 1879 szeptember 2-án az Országos Képtárnak. 13 Vasárnapi Újság 1879. június 15. 388. old. és június 22. 395. old. Képe a június 22-i szám címlapján jelent meg. A rajzot Zichy Mihály Armand Gouziennek ajánlotta. A programot előzőleg a párizsi Monde Illustré-ben is közölték. Berkovits, I.: Zichy Mihály élete és munkássága. Budapest, 1964. 169—170. LXXXVI. 1. 14 A címlapon Béranger költeményének egy sora áll: „Sauvez vous par la Charité!". A képen a Párizst megszemélyesítő nőalak vitorláshajójába invitálja a vízben álló Szegedet. A háttérben az árvíz sújtotta város terül el. A hajó vitorláján és zászlóin feliratok olvashatók: „Charitas", „Tuat nec mergitur", „La France à la Hongrie". A programfüzet másik oldalán a magyar csárda előtt italt és műsort kínálgató hölgyek, zenekar kísérettel éneklő művésznő, az erkélyen pedig előkelő társaság látható. A Vasárnapi Újság mindkét képet közölte. 1879. június 2-i szám, 395. old., a képek a 396. oldalon. 15 Browse, L. : i. m. 22, 24. P u g e t, J.: La vie extraordinaire de Forain. Paris, 1957. 24.
