Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

Dél-hollandiai paraszt-interieurök csendélettel

DÉL-HOLLANDIAI PARASZT-INTERIEURÖK CSENDÉLETTEL FRANÇOIS RYCKHALS, HENDRICK POTUYL, DIRCK WYNTRACK, HUBERT RAVESTEYN, GOVAERT CAMPHUYSEN MÜVEI A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A XVII. század 30-as éveiben Hollandiában a paraszt-interieurök ábrázolásának két típusa alakult ki, és vált rövidesen igen népszerűvé. A modern terminológia szerint a zsánerkép műfajába tartozó haarlemi típust behatóan vizsgálták az Ostade fivérek korai működésével foglalkozó kutatók.

1 A déli centrumokban, Rotterdamban, Middelburgban, Dordrechtben kialakult, inkább a csendélet kategóriájába sorolható típus elemzésére az itteni kismesterek oeuvrejének rekonstrukciója kapcsán került sor.

2 A formai szempontból egymástól meglehetősen eltérő két csoport eredetére vonatkozóan korábban — talán Houbracken véleményére alapozva — az antwerpeni iskola, nevezetesen Adriáén Brouwer és ifj. David Teniers hatását tartották döntőnek.

3 Újabban azonban a dél-holland mesterek műveinek elsődlegessége mellett foglalnak állást a kutatók.

4 A flamand és holland iskolák eleven kölcsönhatásában, melyre a többi műfajban (asztali csendélet, tájkép stb.) is bőségesen találunk példát, olyan „vegyes stílusú", ám kvalitásos művek egész sora keletkezett, melyek feltárása és pontos meghatározása még előttünk álló feladat. Az alábbiakban a Szépművészeti Múzeum néhány kevéssé ismert képének bemutatásával és egyes összefüggések felvázolásával szeretnénk a paraszt-interieurök és rusztikus csendéletek további kutatásához hozzájárulni. 'Trautscholdt, E. : Uber Adriáén van Ostade als Zeichner. Festschrift Friedrich Winkler. Berlin, 1959. 208—305.; G e r s o n, H.: Rembrandt en de schilderkunst in Haarlem. Miscellanea I. Q. van Regteren Altena. Amsterdam, 1969. 140.; Kiessmann, R.

: Die Anfänge des Bauerninterieurs bei den Brüdern Ostade. Jahrbuch der Berliner Museen, 1960. 92—115.; Schnackenburg h, B.: Die Anfänge des Bauerninterieurs bei Adriaen van Ostade. Oud-Holland 85. 1970. 158—169. 2 Bredius, A.: De schilder François Ryckhals. Oud-Holland 35. 1917. 5. 1—11.; Bol, L. J.: François Ryckhals, een Middelburgse schilder die zijn naam verduisterde, -zijn invloet op tijdgenoten. Tableau, 2. jaargang no. 6. 1980. 304—311.; Grisebac h, L.: Willem Kalf. Berlin, 1974.; Schulz, W.: Cornelis Saftleven. Berlin—New York, 1978.; Klinge-Gross, M.: Herman Saftleven als Zeichner und Maler bäuerlicher Interieurs. Wallraf-Richartz-Jahrbuch XXXVIII. Köln, 1976. 68—91.; Schulz, W. : Herman Saftleven. Berlin—New York 1982. 3 Houbraken, A.: De groote Schouburgh der Nederlantsche Konstschilders en schilderessen. I. Amsterdam, 1718. 340—343.; H e p p n e r, A.: Rotterdam as the Centre of a ,,

Dutch Teniers Group". Art in America 34. 1946. 15—30.; Klessmann, R.: i. m. 109—111. 4 G er s on, H. — t e r K u i 1 e, E. H.: Art and Architectur in Belgium 1600— 1800. Harmondsworth, 1960. 145.; R e n c k e n s, B. J.: Enkele notities bij vroege werken von Cornelis Saftleven. Bulletin Museum Boymans- van Beuningen XIII. 2. Rotterdam, 1962. 64.; G r i s e b a c h, L.: i. m. 74. 143—144. jegyzet; KlingeGross, M.: i. m. 86—87.; Schulz, W.: i. m. 1982. 16—22.