Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)

Raffael-gyűjtéstörténeti kutatások. Raffael művek Budapesten

kamalduliakhoz került ajándékképpen.

82 Mint az a dokumentumokból kitűnik II. Guidobaldo herceg 1570-ben visszaszerezte a festményt, az urbinói inventárokban azonban nem szerepel.

83 Egy eddig kevés figyelemre méltatott 17. századi említés alapján úgy gondoljuk azonban, hogy nyomára bukkanhatunk ennek a korai Raffael kompozíciónak. Bartolommeo della Nave velencei gyűjteményének 1636 körüli jegyzékében az első helyen Guidobaldo della Roveré urbinói herceg képmása szerepel Raffaeltől, a második tétel: „A Christ in the Garden, celebrated by Geo: Vasary in the life of the said Raffael."

84 Az egykor nevezetes gyűjtemény történetét jól ismerjük, tudjuk, hogy Angliába került a Hamilton hercegekhez s a Hamilton gyűjteménnyel Lipót Vilmos főherceg vásárolta meg 1649-ben.

85 Az ő gyűjteményével került Bécsbe, ahol egyes tételei ma is azonosíthatóak az egykori császári gyűjteményből származó képekkel. így pl. az idézett della Roveré portré is — mint arra már Suida rámutatott — egyértelműen felismerhető abban az ifjú képmásban, melyen a Roverekre utaló tölgyfaleveles sisak látható s amely az urbinói hercegek pesaroi képeinek leltárában 1623/1624 egyező leírással szerepel.

80 Minthogy ez a kép bizonyítottan az urbinói hercegektől származik, hitelt adhatunk a della Nave inventár következő bejegyzésének is: lehetséges, hogy a Krisztus az Olajfák hegyén festménye valóban azonos avval, amelyet Vasari említett Urbinóban. A kép sorsát ebben az esetben tovább tudjuk követni. A della Nave gyűjtemény egészével ez is a Hamiltonokhoz került s 1649. évi leltárukban mint Raffael alkotását idézik: „Christ dans le jardin avec trois de ses apôtres, h. 1 1/2 la. 1. p."

87 Lipót Vilmos főherceg gyűjteményének feldolgozásánál a főhercegi leltár (1659) 165. számával hoztam kapcsolatba ezt az egyező módon, de a mester megnevezése nélkül leírt tételt.

88 A kérdéses festményt közelebbről is ismerjük, a 165. számmal jelölve szerepel Teniersnek azon a galérialátképén Schleissheimben, amely a főherceg brüsszeli képtárát ábrázolja (57. kép). Most sikerült ennek a picinyke ábrázolásnak a nyomára bukkannunk s egy umbriai Olajfák hegye kompozícióval azonosítanunk. Ennek a kompozíciónak három változata is fennmaradt: egy kis táblakép a bristoli múzeumban, egy pergamenfestmény, miniatúra a clevelandi múzeumban (58. kép) s a firenzei Uffizi egy rajza. Mindhárom változatot az irodalomban 82 L. V a s a r i : id. mű IV. 332. „Fece al medesimo un quadretto d'un Cristo che ora nell'orto e lontano alquanto i tre apostoli che dormono: la qual pittura è tanto finita, che un minio non puo essere nè migliore ne altrimenti." 83 L. Rassegna bibliografica Italiana, 1915. XVIII. 131; Gronau: Documenti id. mű 49. 84 W a t e r h o u s e, E. K.: Paintings from Venice for seventeenth-century England: some records of a forgotten transaction. Italian Studies, 1952. VII. 1, 14. L. még Shearman, J.

: Raphael at the court of Urbino. The Burlington Magazine, 1970. CXII. 77, 26. jegyzet. 85 L. W a t e r h o u s e : id. mű 3—7; Garas : id. mű 1967, 52. 86 L. Suida, W.: Gazette des Beaux Arts, 1935. XIII. 84; S a n g i o r g i, F.: Documenti Urbinati. Inventarii del Palazzo Ducale 1582—1631. Urbino, 1976. 356. Tav. XXI. Több képet 1631. okt.—

dec. Urbinóban elárvereztek. Ma Wien, Kunsthist. Museum, Ltsz. 10, mint velencei festő 1510—1520 körül. Korábban Giorgione ill. Coreggio műveként. 87 G a r a s : id. mű 1967. 75. 88 G a r a s : id. mű 1968. 212. „Ein klein Stuckhl von öhlfarb auff Holcz worin Christus am ölberg mit drey Apostlen so schlaffen . .. hoch 2 Span und 1 Span 7 Finger breit von einem unbekhandten Mahler". Az itt megadott méretek szerint, kb. 41,6X33,5 (kerettel mérve) valamelyest nagyobb mint a Hamilton inventárban (33,5X22,4). 1659 után nincs nyoma Bécsben.