Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)
Raffael-gyűjtéstörténeti kutatások. Raffael művek Budapesten
kis Ker. János profilban térdelve látható (Párizs, Louvre). 56 A mi képtípusunkra vonatkozik mindenesetre Annibale Scotti márki 1721-ben Spanyolországból Itáliába küldött képei jegyzékének leírása egy Raffaelnek tulajdonított vászonra festett Madonna képről: ,,in cui dentro un vano rotondo è dipinto di grandezza naturale la B. Vergine, che con una mano copre d'un velo il suo Divino Figliuolo, con l'altra sostiene S. Gio. Battista . . ," 57 A fennmaradt és említett változatok és kópiák nagy száma arra mutat, hogy a mintakép széles körben ismert és kedvelt volt, s hogy Raffael műveként az eredeti vagy a másolatok nyomán számtalanszor utánozták. Több változata Spanyolországban továbbá Nápolyban és környékén volt található, néhány verzió Firenzéből származik. A 19. századi szerzők úgy gondolták, hogy fennmaradt a kép Raffaeltől származó eredeti kartonja is, az a nagyméretű krétarajz az Uffiziben azonban, amelyre gondoltak, s amely valóban a mi képünk alakjait mutatja, műhelymunkának bizonyult (53. kép). 58 A firenzei Galleria Corsini fentebb említett festményével való feltűnő egyezés, — a képformátum, Jézus balra forduló feje, Mária ruházata és arctípusa stb. — arra engednek következtetni, hogy a karton éppen ehhez a festményhez készült és mestere, egy firenzei festő volt, aki a Raffael kompozíciót — talán nem is magát a képet, hanem annak csak rajzát — használta mintául. A legtöbb szerző Passavanttól Dusslerig a firenzei korszakra, az 1508 előtti időkre tette az eredeti Raffael tondo, az alvó Jézus Madonnával képének keletkezését, tehát jóval korábbra, mint a téma Louvre-beli megfogalmazásának, a Diadèmes Madonnának a keletkezését (54. kép). Ezt a feltevést támasztja alá a líraibb ábrázolásmód mellett maga a kompozíció, mely még szorosan kapcsolódik a 16. század eleji firenzei Madonna-tondókhoz, kapcsolata a tájjal, s konkréten a háttérbeli architektúra, melyben egyesek a Firenze-környéki San Salvi kolostor látképét ismerték fel. 59 A témabeli egyezés mellett a két kép valójában jelentős felfogásbeli eltéréseket mutat. A Diadèmes Madonna alakjai közvetlenül az előtérben helyezkednek el, a csoport monumentálisabb, súlyosabb, jobban kitölti a képteret. A magasbanyúló tájháttér a romokkal egyértelműen római emlékeket idéz. A párizsi képet a szakértők általában 1511—1512-re datálják, s Raffael elgondolása alapján készült műhelymunkának tartják. 56 A két ábrázolástípus mellett tekintetbe kell még vennünk az ún. Loretoi Madonna egykor rendkívül népszerű képtípusát, a fekvő de nem alvó gyermekkel, félalakokkal. Mindezeket az ábrázolásokat egykor „Madonna col velo", „Le sommeil de Jesus", „il Silenzio" megjelöléssel említették. Itt csupán néhány példát idéznénk a 17. századi inventárok vonatkozó Raffael attribucióiból : Madonna fátyollal amint fiát betakarni készül, 1623 Róma. Carlo Barberini; Madonna az alvó kis Jézussal és Ker. Jánossal, 1640 Róma, Antonio degli Effetti; Madonna a fátyollal 1662, Verona. Dott. Curtoni; (1662 Verona, Muselli gyűjteményben félreérthetetlenül a Diadèmes Madonna típusa szerepelt) ; Madonna az alvó gyermek Jézussal, 1682, Savona, Gavotti gyűjtemény stb. 57 L. C a m p o r i : id. mű 520. Egy további kerek változat Madridban, Serafin Garcia de la Huerta tulajdonában 1840, 1. Arte Espafiol, 1951. 58 Firenze, Uffizi, Ltsz. 1774, 77X73 (korábban Galleria dell' Accademia, Firenze. Metszette Ravano. Irodalmát 1. 34—35. jegyzet, továbbá D o 11 m a y r, H. : Raphaels Werkstätte. Jahrbücher der kunsthist. Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses, 1895. XVI. 361: „Der Carton, den die Uffizien angeblich dazu bewahren, ist nicht echt." 59 L. Crowe és Cavalcaselle: id. mű I. 355. Mária ruhájának sajátos fonott szegélyét 1. hasonlóan az ugyancsak firenzei eredetű Madonna Canigianin (München, Alte Pinakothek), amely különben a típusokban és tájképi elemekben is hasonlóságot mutat.
