Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 60-61. (Budapest, 1983)
Thotmesz „Nehbet első királyfia” kockaszobra
Thotmesz családja elsősorban Jahmesz-Pen-Nehbet 16 el-kabi sírjának feliratából ismert. 17 Ez utóbbi nevét elsősorban katonai karrierje tette ismertté, amely szorosan kapcsolódott Egyiptom történetének egyik fontos korszakához: I. Jahmesz fáraó seregében részt vett a hükszoszok kiűzésében, az ország egyesítésében és függetlenségének megszilárdításában. Az "Újbirodalom megalapítójának halála után tovább szolgált utódai — I. és II. Amenhotep, valamint III. Thotmesz — alatt, sőt élete vége felé Hatsepszut lányának, Nofruré hercegnőnek nevelője lett. 18 Testvére, Haemuaszet ezzel szemben egyszerű papi tisztséget töltött be Nehbet el-kabi templomában. 19 Ennek ellenére, figyelemreméltó kitüntetésben részesült I. Amenhoteptől (vagy utódától), mivel ellátta az uralkodó szobrának kultuszát Nehbet templomában annak az alapítvány-földnek a jövedelméből, amit e célra a fáraótól kapott. 20 Fia, Amenhotep-Hapu 21 — Thotmesz dédunokája — még bővebben részesült ezekből az adományokból, mivel — atyjához hasonlóan — ápolta I. Amenhotep kultuszát, valamint Jahmesz-Nofertári (I. Amenhotep anyja) és Jahmesz (I. Thotmesz felesége) királynők szobrainak áldozópapja is volt egyúttal annak ellenére, hogy a helyi papság soraiban szerény helyet foglalt el. 22 Az eddig felsorolt személyeken kívül, az el-kabi felirat több családtagot is említ, akik a következő sorrendben szerepelnek: 23 Thotmesz I Amenhotep I (Jpu~) Jahmesz-Pen-Nehbet Haemuaszet (<~ Uszerhat) I Amenhotep-Hapu A család tagjait a vérségi köteléken kívül a „Nehbet első királyfia" (s3-njswt-tpj n Nhbt) cím viselete is összefűzte. Ebben a formában a cím más forrásokból nem ismert. A katonai karriert befutó Jahmesz-Pen-Nehbet éppúgy birtokolja, mint a kifejezetten papi tisztséget betöltő testvére és unokaöccse. A család többi tagjának — így Thotmesznek — esetében csak ezt az egy címet tüntették fel anélkül, hogy tartalmára, jellegére bármiféle utalás történne. Az előfordulás alapján minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy nem tényleges királyfiakról van szó, mivel a cím viselőit semmiféle vérségi kapcsolat sem fűzte a királyi családhoz. A címet először értelmező Maspero politikai tisztségre gondol és viselőjében „El-Kab városának kormányzóját" véli felfedezni. 27 ' H. Gauthier nemcsak el,fl Litt.: „Jahmesz (akit) Pen-Nehbetnek hívnak". 17 Lepsius: Denkmäler III. 43/a; Sethe, K.: Urkunden ... IV. 32—35 (ElKab, 2. sz. sír) és 35—39 (szobortalapzat, Louvre C 49); cf. H e 1 c k, W. : Zur Verwaltung des Mittleren und Neuen Reichs. Leiden —Köln, 1958. 466—67. 18 Cf. Urkunden IV. 32—39. 19 Cf. Lepsius: Denkmäler III. 43/a— b; Helck: i. m. 466. 20 A tisztséget („áldozópap") jelölő szó olvasatára (hnkj) és értelmezésére cf. Helck, W.: Matériáién zur Wirtschaftsgeschichte des Neuen Reiches. Wiesbaden, 1961 (Ak. der Wiss. und der Lit., Abh. der Geistes- und Sozialwiss. Kl. Nr 11). 227—228. 21 Litt.: „Amenhotep (akit) Hapunak hívnak". 22 Cf. Lepsius: Denkmäler III. 43/b. 2:1 Cf. Helck: Zur Verwaltung, 466. 24 Histoire ancienne des peuples de l'Orient Classique II 6 . Paris, 1904. 26.
