Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 58-59. (Budapest, 1982)
Három bolognai rajz
mú) kompozícióvázlatát 7 követően készülhetett, a Krisztus alak végleges kialakításának szándékával. Erre mutat az a szoros kapcsolat, amely a kép és a rajz között fennáll. A festményen Agostino szinte teljesen híven követte tanulmányát az alak megformálásánál: azonos a testtartás, a köpeny redőzetének elrendezése, a két kéz tartása s csak olyan kisebb különbségek fedezhetők fel rajta, mint a lépő állásban ábrázolt jobb láb és a köpeny bal kéz alatt lelógó részének redukciója, amit a Krisztus mögött beiktatott alak hasonló ruharészletei tettek indokolttá. A budapesti lap technikai jellegzetessége a szén- és tollrajz együttes alkalmazása oly módon, hogy a szénnel felvázolt, helyenként elmosódott formákat a művész tollal korrigálta, pontosította és árnyékolta. A rajz stílusa a tollkezelés módjában, a részletek — például a kéz — megformálásának jellegzetességeiben szoros rokonságot árul el a stockholmi vázlatéval és a nyújtott testarányok is megegyezőek mindkét lapon. Agostino csak a festményen alakította át Krisztus alakját zömökebb, szoborszerűen méltóságteljes, raffaellói szellemű klasszikus figurává. Csupán mintegy két, két és fél évtizeddel később készült a Szépművészeti Múzeum második szóban forgó és a Carracciak által megteremtett hagyományhoz kapcsolódó bolognai rajza, egy idős férfifejet ábrázoló vöröskréta tanulmány, amely szintén a Poggi és az Esterházy gyűjteményből származik, ahol Guercino műveként tartották számon (67. kép). 8 A Hoffmann Edit által megkérdőjelezett hagyományos attribúciónak ismét Fenyő Iván adta vissza hitelét. Rámutatott a fej hasonlóságára a római Galleria Borghese Tékozló fiú című képe apa alakjának és a leningrádi Mária mennybemenetele kompozíció kezét felemelő apostolának fejéhez. 9 Véleményünk szerint azonban Guercino rajza nem ezekkel a festményeivel áll összefüggésben, hanem az 1620-ban festett Atyaisten angyallal című művével (66. kép). 10 Ezt a képet Roberto Longhi a genovai Palazzo Bianco legélettelibb kis festményének nevezte. 11 Megrendelőjenek, Cristoforo Locatellinek annyira megtetszett, hogy megtartotta háza számára és eredeti rendeltetési helyére, a bolognai San Gregorio templomba másolatot készíttetett róla. 12 A mester fiatalkorának érett korszakából származik, abból a Rómába utazása előtti évből, amelyet Denis Mahon ,, annus mirabilis"-ként jellemez, 13 mivel remekművek sorozatának készülési éve volt. Guercino ekkor festette egyik főművét, a Szent Vilmos beöltöztetését is, a szóban forgó templom oltárképeként. Felette volt az Atyaisten angyallal című kép eredeti rendeltetési 7 Reprodukálva: C. Miller, D.: i.m. 22. kép. R Ltsz.: 2323, 307X230 m. Barnás papíron vörös és kevés fehér kréta. Irodalom: Fenyő I.: Középitáliai rajzok. Bologna, Firenze, Róma. A Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának XCIV. kiállítása. 1963. Kat. sz.: 133. 9 Feljegyzését lásd a leíró kartonon. 10 Palazzo Bianco, Ltsz.: 257. Olaj, vászon, 66X91 cm. 11 The Climax of Caravaggio's Influence on Guercino. Art in America and Elswhere. XIV. Nr. IV. 1926. 138. 12 Mai vasi a írja a Felsina Pittriceben (1678, II. 364.; 1841, II. 259.): „Fece anco il Dio Padre, che vi è sopra col puttino, ma il signore sudetto lo tenne per se, ponendovi una copia." Idézve: Il Guercino. Catalogo critico dei dipinti a cura di Mahon, D.: Saggio introduttivo di G n u d i, C. VII. Mostra biennale d'Arte Antica. Bologna, 1968. 100. A kópia ma is a templomban található. 13 I.m. 76.
