Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)
A Szépművészeti Múzeum 1979—80-ban
188. szám alatt szerepelt J. Kuznyecov oeuvre-katalógusában. Kiemelkedő jelentőségű Dávid Éva budapesti műgyűjtő önzetlen ajándéka, egy a XV. század első negyedéből való kisméretű olasz tryptichon, mely a trecento hagyományok provinciális, késői emléke (121. kép). Az oltár egykor Enyedi Lukács gyűjteményébe tartozott és a század eleje óta nyomon követhető budapesti gyűjteményekben is. Három új szerzemény már korábban is a múzeum kiállításain szerepelt; közöttük egy flamand, 1564-re datált asztali csendélet az emmausi vacsora jelenetével a háttérben (olaj, fa, 69X143 cm); továbbá megvásárlásra került az 1974-es Maulbertsch és kora kiállításon bemutatott két kompozíció, Christoph Unterberger korai művei az 1753 körüli időből, amelyek a bécsi akadémián pályadíjat nyertek: Tóbiás eltemeti halottait és Tóbiás meggyógyítja apja szemét (mindkettő olaj, vászon, 87X73 cm). Az aukción vásároltunk egy nagyméretű velencei kompozíciót, a Hit, Remény és a Szeretet allegorikus alakjaival (olaj, vászon, 176X145,4 cm). A vásárlások közül kiemelhető még egy 1610 körül festett nagyméretű flamand történelmi allegória, melynek pontos meghatározása bizonyára érdekes eredményeket fog hozni, valamint Jacob Gillig szignált és datált halas csendélete 1679-ből, és egy rendkívül ritka mester, Johannes Voorhout Dido halálát ábrázoló szignált festménye (122. kép) a holland történelmi festészet oly érdekes műfajából 1684-ből. A Régi Szoborosztály 4 új szerzeménnyel gyarapodott. Kiemelhető egy márványtorzó, mely egy campionei mester 14. század első feléből származó alkotása, s mártírt ábrázol, továbbá egy női ideálfejet bemutató kisméretű hegyikristály dombormű, melyet dekoratív dísszel ellátott ezüstlapra szereltek fel. A műtárggyal kapcsolatos részletes tanulmány e számunkban kerül közlésre. Jelentős még J. G. Dorfmeister hónapábrázolás tárgyú kisméretű ólomszobrocskája (124. kép). A restaurálási munkák közül kiemelkedő jelentőségű a kölni mester 15. század harmadik negyedében készült Kálvária-csoport Máriáját bemutató festett faszobor munkálatainak befejezése. Említésre méltó még a campionei 14. századi mestertől való új szerzemény teljes restaurálása. A Grafikai Osztály anyaga 31 rajzzal és 71 metszettel gyarapodott. A megszerzett rajzok közül kiemelkedő Moholy Nagy László korai, 1917-ből származó, tíz ceruzavázlata, Csáky József magyar származású művész 1928 körül készült kisleány aktot ábrázoló ceruzarajza, amely a művész párizsi hagyatékából a Kulturális Minisztérium vétele folytán került a múzeumba, továbbá Edmond Aman-Jean fürdőző nőt ábrázoló pasztellja és Rudolf Alt 1832—34 közötti időszakból való női arckép akvarellje, mely Lidwinia Altot ábrázolja (123. kép). Magántulajdonból való vásárlás útján sikerült megszerezni Amadeo Modigliani Karinthy Adát ábrázoló, szignált ceruzarajzát. Szintén budapesti magángyűjteményből vásároltuk René Portocarrero kubai festő szignált, 1970-ben készült tempera kompozícióját. Német rajzainkat gyarapítja J. Höchle Lovasok szabadban című vízfestménye, angol gyűjteményünket pedig Ford Madox Brown gyermekfejet ábrázoló fekete krétarajza. A metszetek közül Mattheus Kussel tíz rézmetszete, az ,,11 pomodoro" című bécsi operaelőadás 1667-ben készült illusztrációi, Käthe Kollwitz önarckép rézkarca, Victor Vasarely korai, 1929-ből való szitanyomata, Székely Vera Massacre du Paraclet című 13 lapból álló szerigráfia sorozata (1976) és Feszt László hét grafikája érdemel említést. Az utóbbi, 1974—77 között készült művek a művész ajándékaként kerültek gyűjteményünkbe.