Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)

Giuseppe Cades újonnan felfedezett vázlatai az aricciai falképekhez

A ciklus zárójeleneteként Olimpia megmentését választotta a művész, a XI. ének 59—72. versszakában leírtakat, Orlando egyik hőstettének elbeszélését (118. kép). Erről a rajzáról a róla készült másolat kapcsán már szó esett. A tengeri szörny legyőzése és a sziget felbőszült lakóinak lemészárlása után Orlando kiszabadítja Olimpiát, akibe a csapatai élén a tett színhelyére siető ír király, Oberto beleszeret. Orlando ezután tovább keresi Angelicát. A tizenkét tempera illusztráció közül egyetlen egyhez, az Angelicát elrabló ebudai kalózokat ábrázoló falképhez nincs előkészítőrajz a budapesti sorozatban. Ugyanakkor a vázlatok közül kettő, a forrás mellett vetkőző Ruggero és a szeme elől eltűnő Angelica (116. kép), valamint a Ruggerót elragadó hippogriff (107. kep) vázlatai nem kerültek kivitelezésre. így a tizenhárom budapesti vázlatból tizenegy valósult meg. A budapesti rajzsorozat amellett, hogy Cades e fő művének készüléséről teljesebbé teszi ismereteinket,

34 rajz-oeuvre-jének is jelentős gazdagodását jelenti. Cades rajzművészete szorosan kapcsolódik a 18. század végi klasszicizáló irányhoz, főként a bolognai—római vonalhoz, de művészetében a hozzá közel állókat — Corvit, Zobolit, Gandolfit, Ciprianit — is túlszárnyalta abban, hogy a vonalnak visszaadta alapvető funkcióját és szépségét. Míg legtöbb olasz kortársának művein a vonal szerepének növekvő tendenciája mellett tovább él a későbarokk, illetve rokokó fénykezelés, mely szaggatott, laza vonalkezelést részesít előnyben, Cades folyamatos kontúrokkal formálja alakjait és a lavírozással nem mossa el a formák határait, hanem csupán kiegészíti, pontosítja rajzukat. Ehhez a francia, angol és az északi művészetből merített inspiráció mellett a hazai reneszánsz és manierista hagyományok felelevenítése is hozzásegítette. Rajzai szépségét elsősorban a bravúrosan biztos, a formákat gondosan körülíró, de lendületét és frisseségét közben megőrző körvonal adja meg. Ahogy kivitelezett falképei, e rajzai is jól illusztrálják sok eredőből összetett, komplex, de teljesen egyéni művészetét, mely az olasz hagyományok és a neoklasszicizmus és preromantika újításainak ötvözeteként nemcsak a 19. századi romantika, hanem a realizmus előképévé is válhatott. CZÉRE ANDREA 34 Köszönetemet fejezem ki Maria Teresa Caracciolo Arizzolinak azért, hogy a Palazzo Chigi első Ariosto termének falképeiről készített fényképeit rendelkezésemre bocsájtotta és publikálásukhoz hozzájárult.