Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)

Reynaud Levieux festménye

követelt eredeti festmény másolatát készítette el.

14 A bécsi Verdier rajz, mely egy oltárkép vázlata, a művész századvégi munkái közé tartozik és olyan elemeket dolgoz fel, melyeket Levieux is ismert. Verdier, aki nem sokkal korábban a Trianon számára jelentős önálló kompozíciókat alkotott — többek között a király kápolnája számára (1692-ben vagy 95-ben) egy Vizitációt festett

15 nem választhatta Levieux kisméretű képét mintául nagy méretre tervezett oltárképe számára. Ezért valószínűnek tűnik, hogy nemcsak Verdier, Levieux is ismerte a Saint-Sulpice részére készült Le Brun képet, mely jelentőségénél fogva, de az átadás körüli viták miatt is híres volt a maga idejében. A budapesti Levieux kép és a bécsi Verdier rajz tehát egyedi értékeik mellett még azért érdemelnek különös figyelmet, mert feltehető, hogy olyan részlet motívumokat őriztek meg számunkra, melyek az elveszett Le Brun festményen is szerepelhettek. Levieux a budapesti Vizitációt legkorábban az 1660-as években készíthette. Datálásunkat a század második felére jellemző és Levieux késői képein megfigyelhető merevebb, szárazabb előadásmód, s a feltehetően a Le Brun festményen szereplő motívumok felhasználása indokolja. KAPOSY VERONIKA 14 Ezzel szemben felvetettük már a gondolatot, vajon a Saint-Sulpice elöljárói 40 évvel a Le Brun kép megrendelése után, mikor kápolnájukat új képekkel díszítették és az olyan kiváló művész, — mint a század első felében működő Le Sueur festményét is eltávolították onnan, másolatot rendeltek Verdiernél? A ,,

reproduite" nem a Vizitáció jelenetére vonatkozik csak? Verdier bizonyára ismerte az eredeti képet, de 40 év múltán hozzáférhető volt számára még és a tulajdonos engedte lemásolni? Verdier ekkor még a Trianon festményein, önálló kompozícióin dolgozott, nem akart inkább egy Le Brun-i elemeket tartalmazó új művet alkotni? K a p o s y, V.: i. h. 15 S c h n a p p e r, A.: Tableaux pour le Trianon de Marbre, 1688—1714. Paris

— La Haye, 1967. 101—102.