Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)

Sodoma „Lucretia halála" című képének restaurálásáról

A tisztítás után készített közeifelvételen (66. kép) elsősorban a függőleges irányú és a homlok feletti folt vonja magára a figyelmet, de igen érzékeny veszteség a jobb szemnek és az orrvégződésnek torzulása is. Különösen a szem megkoptatásából eredő divergáló tekintet okozott gondot. A homlok feletti mélyedés felületi helyreállítása után készített felvétel (67. kép) a rongálódás valóságos területi kiterjedtségét dokumentálja. Lucretia alakjának retusálása során a test kiegészítését a meglevő formai elemek határozták meg. Az arc helyreállításánál azonban segítségre volt szükség. Ezt egyrészt az ultraviolett fényben történő felvétel adta meg,

2 amely bebizonyította, hogy a szemek eredeti megfogalmazásban egyöntetűen felfelé tekintenek, másrészt a torinói Galleria Sabauda gyűjteményében látható változat reprodukciója (68. kép). Az utóbbi képen Lucretia arcának megjelenítése igen közel áll a mi változatunkhoz, annak ellenére, hogy fejének dőlése és a tekintetének iránya a miénk fordítottja. A pontosság kedvéért meg kell azonban jegyeznem, hogy minden hasonlatosság mellett a mi változatunk tekintete valamivel fájdalmasabb. A feladat tehát az volt, hogy a kifejezést összhangba hozzam. A jobb szem megkoptatott motívumából kiindulva, felhasználva annak minden ép pontját, lépésről lépésre fejlesztettem a formát. Természetesen a hozzátétel a minimumra korlátozódott. Az eredményt bemutató részletfelvétel után (69. kép) Sodorna művének helyreállított állapotát illusztráló felvétellel (70. kép) zárom beszámolómat. MÓRÉ MIKLÓS 2 Harasztiné-Takács, M. : i. m. 64. kép.