Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 56-57. (Budapest, 1981)
Pheidias Boiótiában
ható a nagyplasztikai minta, bizonyításra vár, hogy mennyivel későbbiek náluk a terrakotta másolatok. 8 Boiótiában pedig általában az „utánzás" legkétségtelenebbnek tekintett eseteiben sem ismert maga a nagyszobrászati eredeti vagy megbízható római kori másolata, s emiatt a kutatók nem egyszer különböző alkotásokból összeválogatott részletek segítségével igyekeznek megvilágítani a vizsgált terrakotta típus nagyplasztikai hátterét. 9 Az előkép-kutatások meglepően kevés figyelmet szenteltek a klasszikus kori boiótiai koroplasztika egyik legérdekesebb csoportjának, amelynek képviselői nagyságukat tekintve a nagyszobrászat alkotásaihoz mérhetők. A protomék, ill. a maszkok vallástörténeti értelmezésének problémáiról a szakirodalomban viszonylag sok szó esett, összefoglaló művészettörténeti feldolgozásuk azonban hiányzik. 10 A Szépművészeti Múzeum antik gyűjteményének két maszkja nem ismeretlen a szakirodalomban; a velük foglalkozó munkák kiemelték a két figyelemre méltó darab pheidiasi stílussajátosságait. 11 A nagyobb méretű maszkot publikálója ismeretlen görögországi műhelyből származó Zeus-ábrázolásnak határozta meg (7—8. kép). 12 Bár felülete igen rossz állapotban van, nem kétséges, hogy keveset használt, kitűnő öntőmintából került ki; préselés után végzett mintázás nyomai mindössze a fejdíszen láthatók. A maszk feltűnően lapos, szinte kiterített ábrázolásban mutatja a szembenéző fejet. Oldalnézetben jóformán csak az orr, ill. a — feltehetően az égetés során deformálódott — felső rész tagolja a profilt (7. kép). A haj és a szakáll szimmetrikus elrendezésű, csigában végződő fürtjei tömegükben élesen elválnak egymástól, s határozott vonalú kontúrjuk ill. belső rajzuk a kifejezéstelen, méltóságteljes arcot némileg monoton hatásúvá teszi. A maszk meghatározását két boiótiai származású protomé teszi lehetővé az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum (6. kép) és a Kanellopoulos Múzeum (9. kép) gyűjteményéből. 13 Az anyag és a kidolgozás összehasonlítása alapján kétségtelennek látszik, hogy a három darab azonos műhelyben készült. A budapesti maszk és a két athéni protomé fej része azonban nem ugyanabból a negatív 8 Az előkép — „másolat" probléma elvi megítélését 1. Kleiner, G. : i. m. 3. — A szó szoros értelmében vett másolatok a koroplasztikában, a hellénizmus késői szakaszában, elsősorban Smyrnában készültek. L. ehhez: Higgins, R. A.: Greek Terracottas. London, 1967. 111—112. (J L. pl. a „Hermés Kriophoros"-típus problémáját: Schmaltz, B.: i. m. 33—38.; vö. Paul, E.: i. m. 38.; A kivételek közül 1. Timotheos Lédájának „másolatait": Higgins, R. A. : i. m. 78. — A nagyplasztikai alkotásokkal való összehasonlítás módszertani nehézségeihez : P a u 1, E. : i. m. 27. (ad Schmaltz, B. : i. m. 347. sz. 128, 27. t.). 10 Schauenburg, K: Jdl 68 (1953) 63—65 korábbi irodalommal); vö. újabban, a Kabirionban feltárt maszkok és protomék feldolgozását: Schmaltz, B.: i. m. 126—135. 11 Oroszlán, Z.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Antik Terrakotta Gyűjteményének katalógusa. Budapest, 1930. 33, 22—23. sz.; ArchÉrt 50 (1937) 66—67, 6. sz.; 31. kép (= T. 74); 67—68, 7. sz., 31. kép (= T. 73). 12 T. 74. M.: 25,6 cm. Felső része több helyen ragasztva, bal oldalán kis hiány. Felülete rossz állapotban; égésnyomokkal. P. Arndt gyűjteményéből. Első publikációi idézve a 11. jegyzetben. L. még: Szilágyi, J. Gy.: — Szabó, M.: Antik kiállítás (vezető). Budapest, 1974. 47, 28. kép és 49; Szilágyi, J. Gy.: Antik művészet (vezető). Budapest, 1979. 20—21. 13 kép: Schmaltz, B.: i. m. 129, 672. jegyzet. 13 Athén, Nemzeti Régészeti Múzeum 4150. (A fényképért B Philippakinak tartozom hálás köszönettel.); Athén, Kanellopoulos Múzeum 2148. (A fényképért G. Dontasnak és M. Bruskarinak tartozom őszinte hálával.)
