Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)

XVIII. századi olasz rajzok

Az arcképfestészet terén is jelentős műveket alkotott, hogy csak XII. Kelemen és XIV. Benedek pápa, Banchieri kardinális arcképét említsük. Masucci a Maratta utáni festőgeneráció egyik figyelemre méltó mestere volt. Korai művei Maratta jellegzetes barokk stílusában gyökereztek még, később azonban nem követte a tanítványok modernebb irányzatát, a rokokó szellemét, inkább a korai barokk eszményekhez nyúlt vissza és a klasszicizmus vonásait olvasztotta művészetébe. Az ilyen elemekből kialakított stílusnak legkifejezőbb alkotása a torinói Salamon ítéletét bemutató festmény. Anthony M. Clark

5 szerint a kép korai előhírnöke a század második felében kialakuló és virágzó neoklasszicista művészetnek. Ezek után érdemes megemlíteni azt is, hogy Gavin Hamilton a neoklasszicizmus egyik legkorábbi és nagyhatású mestere Rómába érkezve Agostino Masucci műhelyében tanult. Masucci rajzművészetével először 1958-ban Fenyő Iván foglalkozott

6 a római Santa Maria in Via Lata templomban lévő Krisztus keresztelését ábrázoló képhez készült budapesti rajz kapcsán,

7 később Anthony M. Clark 1967-ben a Wittkower emlékkönyvben

8 és a Master Drawings-ban

9 megjelent tanulmányaiban. 1971-ben Peter Dreyer közölt német gyűjteményekben lévő rajzokat.

10 Dreyer megtalálta a Santa Maria in Via Lata templom két másik Masucci festményének (Szent Anna és Joachim előtt megjelenik szeplőtelen Szűz Mária, Szent József és Mária eljegyzése) vázlatát a Berlin—Dahlem-i rajzgyűjteményben.

11 Bár ezek a vázlatok nem érik el a budapesti lap befejezettségének fokát, mégis összetartoznak. E korai művek még az 1716—17-es években készültek, s amint Dreyer

12 és Fenyő

13 is rámutatott, még szorosan kapcsolódnak Maratta hasonló témájú kompozícióihoz. A húsz évvel későbbi „Salamon ítéletét" fejlett képszerkesztés és lendületes előadásmód jellemzi. A vázlaton megfigyelhetjük, hogy az alakok mozgásában, egyes fejtípusokban, de a figurákat kialakító vonalrendszer céltudatos alkalmazásában is felcsillan még Maratta művészetének emléke. A két budapesti vázlat (Krisztus keresztelése és Salamon ítélete) határozott rajzstílusa, azonos technikája révén közel áll egymáshoz és az oxfordi Ashmolean múzeum magyarországi Szent Erzsébetet ábrázoló tollrajzához.

14 A klasszicizáló, leegy5 Clark, A. M.: Agostino Masucci: A Conclusion and Reformation of the Roman Baroque. Essays in the History of Art presented to Rudolf Wittkower. London, 1967. 262—263, Pl. XXXVII, fig. 12. 6 Fenyő, I. : Dessins italiens inconnus. Bulletin du Musée Hongrois des BeauxArts. No 13. Budapest, 1958. 66—68, fig. 45. 7 Ltsz. K. 58.2. tollrajz barnával és szürkével lavírozva, 306x213 mm. 8 Clark, A. M.: i. m. 259-. 9 C 1 a r k, A. M. : The Portraits of Artists Drawn for Nicola Pio. Master Drawings, 1967. No 1. 3-. A Pio-féle rajzgyűjtemény Stockholmban került lapjai között Masucci önarcképe és művészportréi találhatók. E rajzok különféle technikával készültek, általában fekete és fehér vagy vörös krétával, de vannak közöttük olyan lapok is, melyeket a budapesti vázlatokhoz hasonlóan barnával és szürkével lavírozott. Pl. Nicolo Berettoni, Ciro Ferri, G. B. Passeri stb. arcképe. 10 Dreyer, P. : Notizen zum malerischen und zeichnerischen Oeuvre der Maratta-Schule. Giuseppe Chiari — Pietro de'Petri — Agostino Masucci. Zeitschrift für Kunstgeschichte, 1971. Bd. 34. 184. 11 Inv.: KdZ. 21.101, KdZ. 21.103. Dreyer, P.: im. Abb. 21, 22, 23. 12 Dreyer, P.: i. m. 202. 13 Fen yő, I.: i. m. 68. 14 Parker, K. T.

: Catalogue of the Collection of Drawings in the Ashmolean Museum. Vol. II. Oxford, 1956. 515—516, Nr. 1026, Pl. CCXXII. Fekete kréta, toll és barna tinta, 219x158 mm.