Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 55. (Budapest, 1980)
Madonna gyermekével. Lorenzo Ghiberti műhelyéből származó terrakotta stílusa és keletkezési ideje. I.
hogy az 1975-ös katalógus terrakotta szobrunkat egy elveszett, Ghibertitől származó, 1420 körül készített autográf modell műhelyismétlésének tekinti. A pesti szobor mesterének és datálásának kérdésével a Quattrocento szobrászaténak más kutatói is foglalkoztak. Meg kell azonban állapítanunk, hogy vélekedésüket, újabb szempontjaikat érvekkel vagy adatokkal, meggyőző bizonyítással nem támasztották alá/' A nemzetközi szakirodalomban így aztán terrakottánkat az elmúlt évtizedekben sajnálatos módon nem tárgyalták érdemének megfelelően. Méltatlanul feledték — egészen a legutóbbi időkig, amikor az 1950-ben megjelent Tiheme-Becker lexikon „szükségnév" pótkötetében, meglepő módra, az egykori Fabriczy-féle felosztás eredményeként született „Pellegrini kápolnája IV. Mestere", a lexikon szerint 5 munkát számláló oeuvre-jébe vonta be a cikk szerzője e munkát — feltehetően Schubringnak hajdani, azidőben a ,, Pellegrini Mester" gyűjtőfogalmat megelőző „Meister des Altars von Modena" szobrászra vonatkozó javaslata alapján. 5 A kutatás félévszázados szendergése elbátortalanítja azt, aki újra a szobor problémaköréhez fordul, de a „Ghiberti 1420 körül" kérdésekkel foglalkozó szakirodalom tetemes megnövekedése bátorítón teszi időszerűvé, hogy ismét foglalkozzunk a szép és nemes terrakottával. Ha újra közeledünk szobrunkhoz (19. kép), szemlélődésünk elején már megállapíthatjuk, hogy nem könnyű eltalálni szobrunk fő nézetét, középnagyságú mérete (90 cm) következtében eredeti elhelyezésének magassági szintjét. Mária szelíd arckifejezéssel, de fejének és felsőtestének határozott mozdulatával fordul gyermeke félé. Közben bal lábával egyensúlyt keres a földön, hogy biztos talpazatot nyújtson ezen az oldalon álló gyermekének. Magasan ülő alakjának felülről lefeléhaladva nő ponderációja. Alakjának arányait mintázója lefelé haladva mintha megnyújtotta volna. A magasra helyezett övkötés nem jelzi pontosan a csípő anatómiai helyét, térben mélység felé haladó, rövidülésben kidolgozott, térd feletti lábrészre megnyújtott alsó lábszár következik. A fej térben nemcsak oldalt, hanem előre is hajlik, a testtömeg lefelé haladtában öblösödik. Nem maradhat kétségünk az iránt, hogy alulról felfelé néző szempillantásra szánhatták szobrunkat. Ugyancsak rövidüléssel, erős döntéssel állította mesterünk a gyermek Jézust Mária térdére: alsóteste jelentősen nyújtott kis mellkasához képest. Az így eltolt arányokat csakis alulnézetből érkező pillantás korrigálja. A fényképnézet ítéletével vezetett szemünk Mária kézfejét is elnagyoltnak, méretében túlhangsúlyozottnak tarthatja. Kétségtelen: a szobor alapos 4 A szoborra vonatkozó irodalom Balogh, J.: Katalog... i. m. 52—53.; Az elhangzott javaslatok közül, mint figyelmet érdemlőt megemlítjük: Schubring, P.: Katalog der Bildwerke der italienischen Renaissance des Museums der Bildenden Künste. 1913. Kézirat a Szépművészeti Múzeum Könyvtárában Nr. 3462 alatt. Nr. 57: A Modena-i oltár Mestere.; Meiler, S.: A Régi Szoborosztály katalógusa. Budapest, 1921. Nr. 36: Quercia követője.; Ybl, E.: Régi műalkotások mai szemmel nézve (Budapesti Hírlap 1931. júl. 26.) 31 : Ghiberti.; Thieme-Becker: Künstlerlexikon. Leipzig, 1950. XXXVII. 267: Michèle da Firenze, a Pellegrini Kápolna IV. Mestere. Az újabb hazai irodalomban: S z. E s z 1 á r y, É.: Ghiberti után. Ghiberti. Budapest, 1972. 22., valamint G. A g g h á z y, M.: Olasz és spanyol mesterek szobrai. Budapest, 1977. Nr. 7., 46. Ghiberti után — de ugyané helyütt beszél Quercia és Ghiberti bizonyos korszakának stílusban néhány közös vonásáról. 5 Thieme — Becker: Lexikon... i. m. XXXVII. 267. A címszó megírásánál figyelembe vett Fabriczy, K. von dolgozat: Kritisches Verzeichniss toskanischer Holz- und Tonstatuen bis zum Beginn des Cinquecento. Jahrb. der preuss. Kslgen. XXX. 1909 Beiheft. 1—89. A budapesti szobor 27. Nr. 69. A Schubring cikket lásd fentebb 4. jegyzetben.
