Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 54. (Budapest, 1980)
A Codex Escurialensis egy Fortuna rajzának antik előképéről
A CODEX ESCURIALENSIS EGY FORTUNA RAJZÁNAK ANTIK ELŐKÉPÉRŐL A reneszánsz és az antik művészet kapcsolatának egyik igen jelentős dokumentuma a Codex Escurialensis, az ebben levő rajzok vizsgálata igen jelentős problémákat vet fel és különböző problémák megoldására is lehetőséget adhat. Az 1491—1509 között készült és összeállított Codex Escurialensis vázlatkönyvet, amelyet eddig egy-egy mesterhez és műhelyhez kötöttek, legújabban nem egy művész munkájának, hanem három részből állónak tekintik. Lapjait különböző művészekkel hozzák összefüggésbe, egy részét — a középsőt — Raffaellóval is, olyanképpen, hogy néhány elveszett rajza szolgált volna mintaképül a Codex néhány ábrázolásához. Ezzel kapcsolatosan több problémát is felvetnek Raffaellónak korai, feltételezett római útjával kapcsolatosan. 1 A vázlatkönyvnek ebben a középső részében van egy Fortuna ábrázolás (25. kép) is, amelyet antik szobor után készültnek tekintettek a vázlatkönnyvei foglalkozók, 2 de úgy látták, hogy a fejet és a bőségszarut, az egyes részeket a reneszánsz művész egészítette ki. A Codex Escurialensisben a Fortuna rajz a 48v lapon van, a lap felirata: „messer grifonetto". Erről a lapról Michaelis 3 a következőket írja: „Weibliche Gewandstatue, durch ein Füllhorn zur Fortuna gemacht. Wie bei fol. 47v liegt ein hellenistisches Original zugrunde, das besonders durch den starken Gegensatz der unteren und oberen Körperhälfte — rechtes Standbein und stark vorgeschobenes linkes Knie gegenüber vorgeneigter rechter Schulter und Arm und zurücktretenden linken Arm — unruhig wirkt. Der gegen die rechte Schulter leicht sich senkende Chiton, die hohe Gürtung, der gedrehte Wulst am Mantel, dessen spitzer Zipfel vor dem rechten Schenkel, das Freilassen des Leibes vom Mantel sind charakteristische Motive der hellenistischen Gewandung. Der linke Arm mit dem Füllhorn (dessen Form an Boissard erinnert) ist sicher, vermutlich auch der gar so scharf ins Profil gedrehte Kopf, Ergänzung des Zeichners." Ugyancsak ő írja, hogy: „Casa Grifonetti lag nach einer Mitteilung Hülsens am Fuss des Quirinais, unweit Fontana Trevi, und barg eine grosse Inschriftensammlung". 1 Shearman, J.: Raphael, Rome and the Codex Escurialensis. Master Drawings V. XV. N. 2. 1977. 110; A kódex datálásáról: Kruft, H. W.: Concerning the Date of the Codex Escurialensis. Burlington Magazine 112, 1970. 44. 2 Arndt, P. — Bruckmann, Fr.: Photographische Einzelaufnahmen. München, 1893. 119. Nr. 1493.; Egger, H. — Hülsen, C. — Michaelis, A.: Codex Escurialensis. Ein Skizzenbuch aus der Werkstatt Domenico Ghirlandaios. Vienne, 1906. 122. 48v. 3 Egger — Hülsen — Michaelis: i. m. : 122.
