Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)
GARAS KLÁRA: Ismeretlen barokk festmények Budapesten
alkotások meghatározásához. A budapesti kép szoros s bizonyos fokig még merev felépítése, a formák súlya s szilárdsága, a hűvös lokálszínek, kék, piros, sárga, alkalmazása együttesen s ebben a formában csak a korai alkotásokon jelentkezik. A ,,12 éves Jézus a templomban" festmény valószínűleg még a hetvenes években, esetleg még a Romano di Lombardiai freskókat megelőzően keletkezett. Rendeltetésére vonatkozóan nincsenek adataink, Pozzo munkásságának korai szakaszait kevéssé ismerjük, a forrásokban említett művek, különösen a táblaképek nagy részéről nem tudunk számot adni. Képünk állhatott kápolnában, sekrestyében, refektoriumban, de tekinthetjük vázlatnak, pontosabban modellónak is. Pozzo oeuvrejében több hasonlóan nagy méretű és jellegű modellóval is találkozhatunk, ilyen pl. a mondovii freskó már említett vázlata Trentóban (97x127) vagy a valmontonei Szt. Ferenc oltárképé a S. Ignazio sekrestyéjében Rómában (100x75). Pozzo munkásságának jól ismert későbbi szakaszával, bécsi tevékenységével (1702-—1709) s annak magyar vonatkozásaival kapcsolatban szeretnék itt még egyetlen, a szakirodalomban figyelmen kívül hagyott mozzanatra utalni. 16 A soproni Storno gyűjtemény egy ,,Andr. Pozzo S. J. delin J. A. Pfeffel sculp. Vien" feliratú Immaculata metszetet őriz, mely a lapon látható Esterházy hercegi címer tanúsága szerint a hercegi címet 1687-ben elnyert Esterházy Pál nádor megbízásából készülhetett. 17 A feliratból következtetve, az ábrázolás, a Győzelmek Máriája karján a gonoszt ledöfő gyermek Jézussal már eredetileg is grafikai rendeltetésű volt, tézislap, könyvcímlap, metszet, emléklap mintájául szolgálhatott. A bolognai iskolázottságú Francesco Providonit (f 1697 előtt) tulajdonképpen csak a toursi múzeumban őrzött két képe révén s azok publikálója, Boris Lossky professzor jóvoltából ismerjük. 18 A legutóbb felbukkant harmadik Providoni kép, az utrechti egyetem Művészettörténeti Intézetének festménye, a „Kánai mennyegző" segíthet hozzá, hogy e csaknem elfeledett mester oeuvrejét egy kicsivel tovább bővítsük. A kép hátterét lezáró oszlopcsarnok falát — mint az különben másik két művén is látható, — a mester festmény- és szoborkompozíciókkal dekorálja s e festmények egyikében, a bal oldali József és Putifárné jelenetben egy eddig ismeretlen budapesti kép változatát ismerhetjük fel (121— 122. kép). A katalógusban északolasz mester (18. század első fele) műveként számontartott kis képen, 1,1 ellentétes beállításban ugyanaz a két színpadi figura szerepel, ugyanavval a koreográfiával. Putifárné felemelt karja, félig ülő, félig felemelkedő, mindenképpen elrajzolt alakja, a menekülő s mégis megtorpant József hullámokat verdeső ruhájával és cifra fövegével, az ágy cikornyái, a puttók s a függöny mind pontosan ismétlődő mozzanatok. S hogy valóban Providoni művével állunk szemben azt a stílusegybevetés is egyértelműen bizonyítja. A drapériák kalligrafikus mozgalmassága, a díszítő elemek, részletek 1fi A Kerber monográfia magyarországi vonatkozásainak korrekciójára és kiegészítésére vonatkozóan, 1. Garas könyvismertetését Acta Históriáé Artium, 1972. XVIII. 314. " Storno, M.: Andrea del Pozzo egy magyar vonatkozású művéről. Soproni Szemle, 1944. 97. Kerber: i. m. 35 említ egy J. Ch. Allét metszetet Pozzo után (Empfängnis Maria, oval „nicht auffindbar"). 18 Lossky, B.: Francesco Providoni, précurseur méconnu des Bibiena. L'Arte, 1956. 55; Lossky, B.: Vers la reconstruction de l'oeuvre de Francesco Providoni. La Revue des Arts, 1958. VIII. 117. 19 Ltsz.: 9788, olaj, vászon, 41x48,5, Pigler: i. m. 507.
