Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)

SZIGETHI ÁGNES: Megjegyzések firenzei seicento gyűjteményünk néhány kérdéséhez

lin (111. kép) is, amely az Ewald által közölt Szent Erzsébet' 1 ' 1 egyszerűsített, talán műhely-változata. A Furininél alig fiatalabb, de őt közel fél évszázaddal túlélő Pignoni mű­ködésének későbbi szakaszában, a század második felében kapott nagyobb hangsúlyt Firenzében a kabinetkép műfajában is Pietro da Cortona hatása, aki a Palazzo Pitti-ben, a Sala della Stuf a dekorációjában egyik főművét adta Firenzének. Hatása a Dandini-család több tagjának művészetében érvényesül, a legerőteljesebb azonban Pier Dandininél, akinek szerzőségét képtárunk egyik újabb szerzeményében 45 (113. kép) felismerhettük. Pier Dandini Bacchanáliájá­nak első pillantásra is döntő cortoneszk inspirációja mellett festésmódjában félreérthetetlenül jelen vannak Furini stílusának elemei is, mind a kékes árnyé­kokat kedvelő színegyüttesében, mind fény-árnyék kezelésében, sőt a baloldali kis faun-figura aktjának motívumában is. Irodalmi forrás bizonyítja, hogy Pier Dandini egészen közeli kapcsolatba került Furini művekkel és ezáltal közvet­lenül ismerhette stílusát; Fagiuoli szonettjéből 46 megtudjuk, hogy ,,. . . Signor Pier Dandini famoso pittore cui da qualche tempo era stata velata in parte una nuda femminile di mano del. Furino". A budapesti kép szerzőségét a firen­zei Museo Bardini-ben levő Bronzkígyóval 47 és a jelzett moszkvai Belsazár lakomájával 48 való összevetés kétségtelenné teszi. A Bacchanália festésének idejét a Bardini-kép datálása alapján, Gregorit követve 49 a 70-es évekre tehet­jük, míg a moszkvai kompozíció a festőnek a firenzei San Giovannino dei Ca­valieri-ben levő képe 50 alapján már későbbi, szárazabb korszakában készülhe­tett, 1700 körül. Pier Dandinit a következőképpen jellemzi Lanzi: „Questo pit­tore supero gli altri Dandini nel talento, e viaggiando piu che veruno di questi gli vinse nella cognizione degli esteri: cosi non avesse voluto di superargli anco nel guadagno. Per tal sete egli attese a far troppe opere, contentandosi di una certa mediocrita di studio che in qualche modo compensa con una fran­chezza di pennello sempre ammirabile. Ove fu pagato piu generosamente, mostro di essere valentuomo." 51 Budapesti képére teljességgel illik Lanzi jel­44 Ewald: i. m. : 1964 39 kép. Budapesti magángyűjteményekben csak Pignoni másolatokat ismerek; gyűjteményünkben a mester nem szerepel, bár a Sz. M. Köz­leményeiben — 1974, 41 sz. 66, 45 kép — már publikált Szent István mártiriumát áb­rázoló festmény — amelynek Cigolival való kapcsolataira a közlemény rámutatott — bizonyos stíluselemei erős Pignoni emlékeket keltenek: a festésmód gyorsasága, a dra­périák szenvedélyes, már Cecco Bravora utaló lebegése, vagy Szent István sajátos arckifejezése, amely annyira közel áll a Donzelli gyűjtemény Szent Cecíliájához (Gregori: i. m. 1965, 53. sz.). Az Ewald által közölt rajz alapján — i. m. 1964, 41 kép — valószínű, hogy a Grafikai Osztályunkon őrzött, Szent Mártírnőt ábrázoló vörös krétarajz (112. kép) — amelyre a nemrégiben elhunyt, mindig segítőkész, ked­ves kollega, Fenyő Iván hívta fel a figyelmemet — is Pignoni műve. A rajzot a ré­gebbi hagyomány G. Reni neve alatt tartotta nyilván, a passe-partout-n lévő felirat szerint Zentai Loránd kérdőjelesen F. Curradinak; Hoffmann, E. B. Mancini?-nak; Gregori, M.: Marinari?-nak tulajdonította, végül Pöuncey Pignoni-nak. 45 Ltsz. 77.4, 112—96 cm, vászon. 46 Idézi Bigongiari: i. m. 1971. 37, 3 jegyzetben. 47 Gregori: i. m. 1965, 55. 40 Visztavka Italianszkoj Zsivopiszi 17—18 veka. Kiállítás katalógus. Moszkva, 1961. 28. 49 Gregori: i. m. 1965, 55. 50 Rudolph, S.: Mecenati a Firenze tra Sei e Settecento. III. Le opere. Arte Illustrata. 1974, 59, 229, 9 kép. 51 L a n z i: i. m. 231.

Next

/
Thumbnails
Contents