Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)
SZIGETHI ÁGNES: Megjegyzések firenzei seicento gyűjteményünk néhány kérdéséhez
lin (111. kép) is, amely az Ewald által közölt Szent Erzsébet' 1 ' 1 egyszerűsített, talán műhely-változata. A Furininél alig fiatalabb, de őt közel fél évszázaddal túlélő Pignoni működésének későbbi szakaszában, a század második felében kapott nagyobb hangsúlyt Firenzében a kabinetkép műfajában is Pietro da Cortona hatása, aki a Palazzo Pitti-ben, a Sala della Stuf a dekorációjában egyik főművét adta Firenzének. Hatása a Dandini-család több tagjának művészetében érvényesül, a legerőteljesebb azonban Pier Dandininél, akinek szerzőségét képtárunk egyik újabb szerzeményében 45 (113. kép) felismerhettük. Pier Dandini Bacchanáliájának első pillantásra is döntő cortoneszk inspirációja mellett festésmódjában félreérthetetlenül jelen vannak Furini stílusának elemei is, mind a kékes árnyékokat kedvelő színegyüttesében, mind fény-árnyék kezelésében, sőt a baloldali kis faun-figura aktjának motívumában is. Irodalmi forrás bizonyítja, hogy Pier Dandini egészen közeli kapcsolatba került Furini művekkel és ezáltal közvetlenül ismerhette stílusát; Fagiuoli szonettjéből 46 megtudjuk, hogy ,,. . . Signor Pier Dandini famoso pittore cui da qualche tempo era stata velata in parte una nuda femminile di mano del. Furino". A budapesti kép szerzőségét a firenzei Museo Bardini-ben levő Bronzkígyóval 47 és a jelzett moszkvai Belsazár lakomájával 48 való összevetés kétségtelenné teszi. A Bacchanália festésének idejét a Bardini-kép datálása alapján, Gregorit követve 49 a 70-es évekre tehetjük, míg a moszkvai kompozíció a festőnek a firenzei San Giovannino dei Cavalieri-ben levő képe 50 alapján már későbbi, szárazabb korszakában készülhetett, 1700 körül. Pier Dandinit a következőképpen jellemzi Lanzi: „Questo pittore supero gli altri Dandini nel talento, e viaggiando piu che veruno di questi gli vinse nella cognizione degli esteri: cosi non avesse voluto di superargli anco nel guadagno. Per tal sete egli attese a far troppe opere, contentandosi di una certa mediocrita di studio che in qualche modo compensa con una franchezza di pennello sempre ammirabile. Ove fu pagato piu generosamente, mostro di essere valentuomo." 51 Budapesti képére teljességgel illik Lanzi jel44 Ewald: i. m. : 1964 39 kép. Budapesti magángyűjteményekben csak Pignoni másolatokat ismerek; gyűjteményünkben a mester nem szerepel, bár a Sz. M. Közleményeiben — 1974, 41 sz. 66, 45 kép — már publikált Szent István mártiriumát ábrázoló festmény — amelynek Cigolival való kapcsolataira a közlemény rámutatott — bizonyos stíluselemei erős Pignoni emlékeket keltenek: a festésmód gyorsasága, a drapériák szenvedélyes, már Cecco Bravora utaló lebegése, vagy Szent István sajátos arckifejezése, amely annyira közel áll a Donzelli gyűjtemény Szent Cecíliájához (Gregori: i. m. 1965, 53. sz.). Az Ewald által közölt rajz alapján — i. m. 1964, 41 kép — valószínű, hogy a Grafikai Osztályunkon őrzött, Szent Mártírnőt ábrázoló vörös krétarajz (112. kép) — amelyre a nemrégiben elhunyt, mindig segítőkész, kedves kollega, Fenyő Iván hívta fel a figyelmemet — is Pignoni műve. A rajzot a régebbi hagyomány G. Reni neve alatt tartotta nyilván, a passe-partout-n lévő felirat szerint Zentai Loránd kérdőjelesen F. Curradinak; Hoffmann, E. B. Mancini?-nak; Gregori, M.: Marinari?-nak tulajdonította, végül Pöuncey Pignoni-nak. 45 Ltsz. 77.4, 112—96 cm, vászon. 46 Idézi Bigongiari: i. m. 1971. 37, 3 jegyzetben. 47 Gregori: i. m. 1965, 55. 40 Visztavka Italianszkoj Zsivopiszi 17—18 veka. Kiállítás katalógus. Moszkva, 1961. 28. 49 Gregori: i. m. 1965, 55. 50 Rudolph, S.: Mecenati a Firenze tra Sei e Settecento. III. Le opere. Arte Illustrata. 1974, 59, 229, 9 kép. 51 L a n z i: i. m. 231.
