Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)

SZIGETHI ÁGNES: Megjegyzések firenzei seicento gyűjteményünk néhány kérdéséhez

művekben is realitást számunkra (és jelentős részük valószínűleg nem is fog ilyen értelemben realitássá válni) ; hanem abból a szempontból is, hogy a ma legjobban ismert és legnagyobbaknak elismert firenzei seicento-festők életművének összeállításában, stílusának alakulásában is sok még a bizonytalanság, hiszen nemcsak a kortárs, hanem az időben távolabb álló mesterek egymásrahatása is a művészi szálak olyan bonyolult stílusszövedékét hozta létre, amely a terület legjobb ismerőit is gyakran készteti helyesbítésekre. Provinciális státusunknál fogva nem lehet célunk az, hogy a firenzei festészet e korszakának stílusvitáiba bekapcsolódjunk; megelégszünk azzal a szerény hozzájárulással, hogy kis budapesti gyűjteménycsoportunk problémáinak — a teljesség igénye nélküli — érintésével közrebocsátunk néhány eddig nem közölt művet. A Magyarországon is képviselt firenzei barokk festők névsorának élén is a reform kezdetét jelző Lodovico Cardi, II Cigoli neve áll, akinek az előző század befejező évtizedeiben induló működésével egyidőben „combinazioni favorevoli vennero quindi aiutando i progressi della scuola; la facilita, che il gran Galileo ebbe di somministrate a'pittori i suoi lumi e le leggi della prospettiva; i viaggi di alcuni maestri fiorentini in Venezia e per la Lombardia; la lunga permanenza in corte o almeno in citta di varij esteri eccellenti nel colorire".

s A szakirodalomban egyhangúan elfogadott budapesti Madonna

6 geometrikusán zárt kompozíciójával, nyugodt vonalvezetésével és Correggio-i eredetű finom chiaroscuro-jával világosan mutatja az érett reneszánsz formavilágában való gyökerezettségét s egyben a firenzei seicento festészet „reform"jának kiindulópontját is.

7 A Cigolitól — egyik újabb szerzeményünk révén — Pier Dandiniig ívelő gyűjteménycsoport nem képviseli teljességgel a korszak minden nagy egyéniségét és irányzatát, de a nehezen megoldható, megnyugtatóan máig sem meghatározott művek" sorozata jellemzően magába foglalja a XVII. századi firenzei festészetnek az egymásba fonódó stílusszálak bonyolultságából eredő problémáit. * L a n z i, L. : Storia pittorica della Italia. Firenze, 1823, I. A következőkben is azért hivatkozom mindig erre a szerzőre, mert Baldinucci alapvető forrásmunkájának vonatkozó kötete nem volt hozzáférhető számomra. 5 Lanzi: i. m. 191. s P i g 1 e r, A. : Katalog der Galerie Alter Meister. Budapest, 1967. 139. 7 A firenzei barokk festészet kezdeteinek az érett reneszánsz hagyományaival való összefüggéseire E. Panofsky mutatott rá Galilée as a Critic of the Arts c. munkájában (Hága, 1954), amelyet közvetlenül nem volt módom megismerni, csak A. K o y r é-nak róla írott cikkéből: Attitude esthétique et Pensée Scientifique, amely a szerző Études d'histoire de la Pensée Scientifique c. gyűjteményes kötetében jelent meg, Párizsban. 1973-ban. (275—278). 8 A teljesen lezártnak még mindig nem tekinthető attribuciós problémáink közül az egyik legérdekesebb a Pigler Katalógusában kérdőjelesen Fetti műveként felvett Alvó lány (224), amely azonban az újabb irodalomban egyre gyakrabban Sigismondo Coccapanni attribucióval szerepel Cantelli, G.: Per Sigismondo Coccapanni ,,

célèbre pittore fiorentino nominato il maestro del disegno". Prospettiva. 1976/7, 26—38; Ette s v o 1 d, P.: Sigismondo Coccapanni and his position in Florentine Painting (R. E. S pear vezetésével készült disszertáció); ismertetése: Bulletin of the Allen Memorial Museum of Art, 1976/77. 1. 63. A kiemelkedő kvalitású, bensőségében szinte Caravaggio szunnyadó Magdolnáját idéző Alvó lány arcának cigoleszk jellegére Cantelli — im.: 28 — hívta fel a figyelmet a neki tulajdonított Jáhel és Sisera kompozícióval kapcsolatban — i. m.: 29, 5—6 kép — de a budapesti kép ugyanezt az asszociációt kelti a Pontorme-i Immaculata Concezione Évájával összehasonlítva is: Gregori: Avantpropos sulla pittura fiorentina del Seicento. Paragone, 1962, 1945. sz. 30. kép. Alvó lányunk festésmódja Cigolinál elevenebb ecsetkezelésre vall; a drapéria és az arcfelület megfestésének oldott és lágy karaktere valóban emlékeztet Fetti-re, aki Rómában