Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)
GERSZI TERÉZ: Pieter Bruegel hatása David Vinckboons és Gillis d'Hondecoeter művészetében
kabinettben levő egészen vázlatos rajza (92. kép), 33 amelyen a faformák és az apró vonalkákkal jelzett lombozat egyező karakterű a bécsi lapéval. A berlini rajz baloldali motívumai, az előtéri, képszéli fa, a befelé vezető fasor és mögötte a házak, nagy vonásokban megegyeznek a bécsi rajz bal oldalán látható ábrázolásokkal, azzal a különbséggel, hogy ott az erdőrészlet a kompozíciónak csak egyharmadát foglalja el. A bécsi rajz közepére ugyanis egy festői házcsoport került, amelyet jobbról víz vesz körül. Ugyanezen motívumok redukáltabb változatát láthatjuk a művész Épületcsoport és vízimalom erdei út mellett című, ugyancsak Berlinben levő rajzán. 37 ' Ezek a művek a kompozíció egyik oldalán befelé vezető fasorral, a másikon tájra vagy falurészletre nyíló távolabbi kilátással egy 1600 körül igen népszerű tájkép típust képviselnek, amelyre Jan Brueghel, Paulus Bril, David Vinckboons és Gillis van Coninxloo oeuvrejében is sok példát találunk. E kompozíciós típus eredetét, amint erre már fentebb is utaltam, Pieter Bruegel Erdei táj medvékkel című prágai rajzában, illetve az utána készült H. Cock rézkarcban kell keresnünk. Hondecoeterhez ezek a bruegeli motívumok és kompozíciós megoldások már más mesterek műveinek közvetítésével juthattak el. Igen világosan lemérhető ez két, korai korszakára datálható raján, a párizsi Erdőrészleten (Fondation Custodia, Lugt gyűjtemény) 35 és a weimari Tölgyerdő várossal a háttérben 1 * 13 című művén, amelyek David Vinckboons már említett Krisztus megkísértése című hamburgi rajzával mutatnak szoros kapcsolatot. 37 Hondecoeter e két rajzán a bruegeli törekvésektől eltérően dekorativitásra való hajlam jut kifejezésre, különösen a fák rajzolatának ornamentális jellegében. A bécsi és berlini rajz más művészi törekvéseket árul el, szorosabban kapcsolódik a Jan Brueghel— David Vinckboons művészetére jellemző, valósághűbb, kevésbé manierisztikus stílusirányhoz. Hondecoeter rajzművészetét ma még nem ismerjük olyan alaposan, hogy a bécsi rajz pontosabb datálására vállalkozhatnánk. Valószínűbbnek tartjuk azonban, hogy a XVII. század második évtizedében készülhetett, késői művek előzményeként. Hondecoeter művészetének későbbi korszakát jelzi a brüsszeli Bibliothèque Royale rajzgyűjteményében található Erdőszél horgászó férfivel című lavírozott tollrajz (93. kép), amely e gyűjteményben Vinckboons alkotásaként szerepel. 38 Apró vonalkákból kialakított, dekoratív tollrajz modora teljesen megegyezik a budapesti gyűjtemény ugyancsak 1623-as dátummal ellátott és monogrammal jelzett Hondecoeter rajzával (94. kép). Hondecoeter ebben az időszakban már távolabb került Jan Brueghel, Gillis van Coninxloo és David Vinckboons hatásától és egyénibb rajzstílust alakított ki. A motívumok és a kompozíció tekintetében azonban ez a műve is közvetve még a Bruegel hagyományhoz kapcsolódik. Ugyanígy Bruegel művei 29 lehettek az ösztönzői azoknak a kompozíciók33 Bock, E. — Rosenberg, J. : i. m. 154.; Ltsz. 2500. (Jobbra lenn későbbi Gillis Hondecoeter felirat, amely alatt kiradírozott, régi írás látható ugyanezzel a névvel.) 34 Bock, E. — Rosenberg, J.: i. m. 154; Ltsz. 11757; 108. tábla. 35 Dessins de paysagistes hollandais du XVIie siècle. Bruxelles, Rotterdam, Paris, 1968/69. 77. kat. sz. 8. tábla. :sti Weimar, Kunstsammlungen, Schlossmuseum. Ltsz. KK 5103. 37 Lásd a 2. jegyzetet. 38 Bruxelles,.Bibliothèque Royale (Dess. fol. Res.) E. 9463 C Toll, barna, vízfesték lavírozás. Jobbra lenn: 1623. 39 G e r s z i, T.: i. m. 226; 8, 20. kép.
