Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)
GERSZI TERÉZ: Pieter Bruegel hatása David Vinckboons és Gillis d'Hondecoeter művészetében
jelentősége. 16 Vinckboons korai tájképeinek Bruegel művészetére utaló kapcsolatait továbbvizsgálva a három, már említett képre szeretném ismét felhívni a figyelmet, nevezetesen a drezdai és stockholmi Erdő vadászattal és a leningrádi Mór megkeresztelése című művekre, 17 melyek egyazon téma variációi. Mindhárom festmény erdőbelsőt ábrázol, középen a lombok között egy napfényben fürdő házcsoportra nyíló kitekintéssel. 18 E három képhez szorosan kapcsolódik a berlini Kupferstichkabinett egy rajza, melyet már többízben publikáltak Gillis van Coninxloo, illetve utána készült alkotásként 19 (89. kép). Az említett Pieter Bruegel als Zeichner című berlini rajzkiállításon kérdőjelesen Coninxloo utáni kópiaként szerepelt azzal a megjegyzéssel, hogy David Vinckboons rajzstílusához közeláll. 20 J. G. Gelder 1976-ban egyik levelében megírta, hogy a rajzot Vinckboons művének tartja. 21 Attribucióját a rajz részleteinek tüzetes vizsgálatából leszűrhető eredmény teljes mértékben támogatja. A lombozat ábrázolásánál egy-egy levélcsoport lendületes, kalligrafikus vonalakból formált rajzolata teljesen egyezik a hamburgi, vagy akár az itt közölt weimari lapon látható lombrészletekével. A bal szélső, ritkább levélzetű fán a gallyak rajza és a levélcsoportok elosztása ugyanolyan, mint a darmstadti Erdő előkelő társasággal című rajz bal szélső fáján. Az említett analógiákkal szemben a rajz összbenyomása kissé eltérő, ami abból adódik, hogy a berlini rajzon minden részlet tisztán tollal készült, amelyhez nagyvonalú lavírozás járult, míg a hamburgi, darmstadti és weimari lapokon az ecsetmunkának a részletek kidolgozásában is hangsúlyos szerep jutott. További kérdés ezután, hogy önálló műnek, vagy másolatnak tekinthetjük-e a rajzot és amenniyben másolatnak, kinek a műve alapján készülhetett? A Coninxloo műveivel való motivális és kompozíciós rokonságon kívül a lap hátoldalán levő felirat alapján hozták összefüggésbe a rajzot Coninxloo művészetével. Támogatta ezt a feltételezést az a körülmény is, hogy a mannheimi múzeum (Städtisches Reissmuseum) Táj Tóbiással és az angyallal című, Coninxloo utáni másolatnak tartott festmény jobb oldalán nagyon hasonló ábrázolás látható. 22 W. Wegner a De Gulden Passer-ban írt cikkében Coninxloo kópiaként közölt egy, a képhez nagyon közelálló rajzot (Firenze, Uffizi), 23 amelynek stílussajátoságai, amint ezt Kloek is 16 Gerszi, T.: Bruegels Nachwirkung auf die niederländischen Landschaftsmaler um 1600. Herausgestaltung der Waldlandschaftsdarstellung. Oud Holland 1976/4, 201. 17 Lásd a 6, 7, 8. jegyzetet. 18 Ez a kompozíciós típus Vinckboonst később is foglalkoztatta, két hasonló festménye ismeretes 1610 körüli időszakból: az egyik a varsói, a másik az egykori berlini képtárban (az utóbbi megsemmisült) Europäische Landschaftsmalerei 1550—1650 i. m. 118. kat. sz. — G o o s s e n s, K.: i. m. 10. kép. ,H Bock, E. — Rosenberg, J. : Die niederländischen Meister. Beschreibendes Verzeichnis sämtlicher Zeichnungen. Berlin, 1930. 25, Ltsz. 12958, 22. tábla (G. van Coninxloo); Franz, H. G.: Niederländische Landschaftsmalerei im Zeitalter des Manierismus. Graz, 1969. 277; 434. kép) a szövegben G. van Coninxlooként a képaláírásnál Coninxloo utáni másolatként szerepel); Wegner, W.: Zeichnungen Gillis van Coninxloo und seiner Nachfolge. Oud Holland 1967. 205; 9. kép (G. van Coninxloo követője); Gerszi, T.: i. m. 227—228; 27. kép (kérdéses, hogy Coninxloo mű után készült, mivel más mesterektől is ismeretesek hasonló ábrázolások, amelyek mind Pieter Bruegel erdei tájábrázolásaira vezethetők vissza). 20 Pieter Bruegel d. Ä. als Zeichner i. m. 148. kat. sz. 21 G e r s z i, T.: i. m. 64. jegyzet. 22 F r a n z, H. G. : i. m. 429. kép. 23 Wegner, W.: Nachträge zu Gillis van Coninxloo. De Gulden Passer 53, 1975, 403—44; 1. kép.
